Na majdnem két napig nem ment a net. A UPC karbantartott. Kíváncsi vagyok, hogy vajon kiszámlázzák-e nekem ezt az időszakot...
Ma elkezdődött a két hetes nyaralás a gyerköcökkel. Be kell valljam, rendesen parázok tőle. Az egész úgy indult, hogy beléptek az ajtón, a Zsófi egyből jött hozzám, és mesélte, hogy a Dani üvölt, hogy "anyát akaroooom". És tényleg. Mondjuk viszonylag hamar megvigasztalódott, ez azért szerencse. Kedden elutazunk pár napra Egerszalókra, úgyhogy a nagyrabecsült internetes társadalom kénytelen lesz nélkülözni erre az időre a szellemes post-jaimat.

Tegnap isteni napunk volt. Este egy koncerten voltunk a Vácrátóti Arborétumban, utána bementünk a Ráday utcába. Szerencsére mindenki a plázson volt, így aztán jutott nekünk hely a kedvenc teázónkban a Vörös Oroszlánban. Ezután még beültünk a Soul Cafe-ba vacsizni (az utca legjobb étterme). Közben olyan isteni jókat beszélgettünk, mint régen. Szeretek Jurával beszélgetni... Mindig is szerettem...
És aztán éjjel meglehetősen furcsát álmodtam.
Jura börtönben volt, és én is bevonultam, mert nélküle nem élhetek, és ha az én kedvesemnek ott kell lennie, hát inkább megyek én is. Pár nap után szabadult volna, talán éppen másnap, mi pedig úgy döntöttünk, hogy még ott a börtönben összeházasodunk. Valami börtön titkár volt az anyakönyvvezető, és két smasszer a tanu. Jurának még gyűrűje sem volt, kapott egy fémkarikát, hogy legyen mit az ujjára húznom. Olyan nagyon boldog voltam, mint még soha az életben, sírtam, mint a záporeső a meghatódottságtól. Nagyon nagyon jó álom volt. Szerettem.