2009/10/09

Zso-nál olvastam a retkes kocsi kérdéskört, és el is kezdtem írni egy kommentet, de végül úgy gondoltam, hogy inkább írok belőle egy posztot.
Az alapfelvetés az volt, hogy létezik-e annyira koszos kocsibelső, hogy azt már szégyen mosóba vinni.
Létezik, és nem is túl ritka.

Megboldogult lánykoromban még az előző pasimmal való összezördüléskor hetekig a kocsiban laktam (egy A6-os volt, elfértem kényelmesen), a csomagtartó tulajdonképpen a gardróbom volt, a lovaglócsizmám mellett ott volt a nagyestélyi is, bárhova fújt a szél, nem jöttem zavarba...

Számomra, és még nagyon sok nő számára a kocsi egy teljesen sima, használati tárgy. Olyan, mint a fogkefénk, a felmosóvödrünk, a vasalónk. Csak kicsit drágább. Sebaj.
Arra szolgál, hogy elvigyen minket gyerekestül A-ból B-be.
Akinek akárcsak egy, totyogósnál nagyobb gyereke van, az tudja, mit tud egy kiskorú a kocsiban rombolni. Morzsa, sár, kiflivégek, keksz- és kölesgolyó darabok, matricák (ablakra ragasztva), szétguruló gesztenyék, ovis rajzok és egyéb alkotások, biológiai fegyverhez közelítő egyéb szemét, ami akár hasadó anyag is lehet, "macskaszartól zongoralábig minden" (ahogy az én családomban mondják), máig harcoló német alakulat, stb...

Szegény puntókám a nálam szolgált három éve alatt egyszer volt csak mosóban, akkor, amikor meghírdettem eladásra. A szélvédő alatt a műszerfal tetején szétolvadt kék zsírkrétát nem tudták teljesen kivakarni....

A renault már volt egyszer mosóban, pedig még csak 2-3 hónapja van meg. A tartalma a fenti lomon kívül:
Három gyerekülés, egy babakocsi, pelekázótáska, takarók, egy fél gardrób a három gyerek és az én cuccaimmal (szennyesválogatásnál a kocsiban is kell razziáznom), zeneovis cucc, lovaglócucc (épp csak ló nem), nekem tornacucc (1 nm habszivacs lapokból), CD-k, könyvek, egy kosár játék, zacskók, rengeteg újság, napi posta, stb...
Persze kirámolhatnám én ezeket napi szinten, de végülis mi a fenének? Mindenhová kocsival megyünk, a legegyszerűbb onnan előtúrni, ha szükséges. Így aztán nem felejtődik otthon semmi.
Hát így vagyunk mi, én és a kocsim. Nagyon szeretem, bármennyire is retkes szegénykém.

4 megjegyzés:

r. írta...

van olyan ismerosom, aki szerint a csomagtartombol siman elo lehetne huzni egy teljes szuletesnapi tortat diszitessel, ha epp arra lenne szukseg

kbee írta...

Én meg bejelentkeztem rendszeres olvasónak, ha már...:)

Milkabogre írta...

Tudom, hogy kibicnek... De nálunk a kocsiban nincs evés, nem megyünk annyit autóval, még ha két-három órát is, hogy ne lehetne kibírni. Cuccokkal nekünk is teli van a kocsi, az orvostól pl. Fanni begyűjtötte a váróbanlévő összes szórólap egy példányát, gondolom, mint minden gyerek. De amikor kiszállunk, valamit mindig hozatok vele is.
Tudom, ppersze, hogy 3 gyerekkel más és hogy nem találtam fel a spanyolviaszt, de hátha.
Mondjuk nálam az a borzalmas, hogy elméleti rendmániás vagyok, tehát rendetlen vagyok, amit nehezen viselek, olyan szinten, hogy szerintem orvosi eset vagyok, majd megkérdezem mzs-t, hogy van ez.

Kocek írta...

Nálam csak teljes géppark van a csomagtartóban, bicikli, roller, focilabda, babakocsi esővédővel, homokozócucc, még labda, néha görkori is.