Poszt egy unalmas éjszakáról

Milos ugyan elég nyugtalanul aludt, de nem hányt, és nem ébredt gyakrabban, mint szokott. Szóval azért két óránként kelt, de ez tőle megszokott.
Jurát nem sokkal kettő előtt hívtam fel, hogy mi a helyzet, már úton volt, nem is messze, a hangja elég elgyötört volt. Azt mondta, most már ő is utálja az SAP-t.
Én eléggé felébredtem, szóval gondoltam jólesik neki, ha megvárom, csináltam egy teát, mire kész lett, be is futott. Kicsit még beszélgettünk a nappaliban, teáztunk. Aztán Milos ébredt, felmentünk, és mire megszoptattam a kisrókát, Jura mély álomba zuhant.
Én viszont nem tudtam elaludni. Teljesen felébredtem.
Közben Ivánt láttam a folyosón mászkálni, kiderült, hogy pisilni ment, ekkor volt három óra. Nagyon megdícsértem.
Aztán csak feküdtem egy órát, próbáltam aludni, de aztán négykor Milos megint felébredt, visszasímogattam, de kurjantott kettőt, amire Emma ébredt fel.
Őt is visszaaltattam, és akkor hipp-hopp fél öt lett.
Akkor már el tudtam aludni, de aztán fél hatkor Milos szerint reggel lett, így gyorsan lejöttünk, hogy Jura alhasson. Emma is csatlakozott hatkor.
Már megy a mosógép az összehányt cuccokkal, még le kéne húzni a gyerekülés huzatát (még este behoztam a kocsiból), és fel kéne takarítani a fürdőszobát.
A szemem alatt nem is táskák, hanem egyenesen Vazul néni cekkerei lógnak...
De azért elégedett vagyok, mert Milos teljesen jól van, nem hányt, nem ment a hasa, ez nekem bőven elég.