2007/03/09

A faun labirintusa

Tegnap, nagy szerencsétlenségünkre betévedtünk erre a filmre. Jó érzésű, ép elméjű embereknek szigorúan ellenjavalt.
Hacsak nincs rejtett (vagy nem rejtett) vágyuk premier plánban látni, hogy kínoznak meg embereket, ütik szét az arcukat egy üveggel vérmasszává, hogyan lőnek le és terrorizálnak mind testileg, mind lelkileg férfiakat, nőket, gyerekeket.
Az egész film egy undorító véres emberi húspép, hatásvadász elemek tömkelegével tarkítva, és az sem mentsége, hogy jó a sztori.
Lehetne ez egy gyönyörű, szívbe markoló, mélyen megrendítő történet az emberi lélek pokláról, és egy kislányról, aki a fantáziavilágba menekül a szörnyű valóság elől.
Ehelyett két órán keresztül küzd az ember a gyomortartalmával, az undorító részletek közt eltűnik a lényeg.
Sajnálatosnak tartom azt, hogy az embereknek olyan mértékben megnőtt már az ingerküszöbe az erőszak terén, hogy már csak egy ilyen filmmel lehet igazán nagyot durrantani, Oscar esőt bezsebelni. Sajnálatos és szánalmas...

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

te csak egy szaros prűd vagy,menny nézz sztároka jégent...

presh írta...

Én prűd? :-)))) Ez a hét vicce! :-)))
Nézd, ilyen lelkivilággal, amilyen neked van (legalábbis ami ebből a -névtelen- kommentedből kiderül), ez a film pontosan neked való.
Nézd meg jó sokszor, talán a kiomló zsigerek látványa lecsillapítja a lelki kínjidat, nem kapsz rákot idejekorán, és hajnali fél ötkor inkább a párodhoz bújva épp a másik oldaladra fordulsz, és nem az én vacak blogomat olvasgatod...