Továbbtart a takonykór rémuralma. Ma kiváltottam az orrcseppet is, amit igen találóan "barna orrcsepp"-nek hív a szakma. Hogy miért, azt rögtön az első használat során megtudtam. A valószínűsíthetően jódot tartalmazó orrcseppet rendeltetésszerűen használva Emma orrába cseppentettem. A gyerek tartott egy strófányi hatásszünetet, majd egy jól irányzott tüsszentéssel beterítette a konyhát egyenletesen, apró barna cseppekkel.
Amúgy sem épületes látvány egy taknyos gyerek, de a barna orrcseppel mármár horrorisztikussá lehet fokozni a hatást. Köszönjük neked Barna Orrcsepp!

Tegnap megnéztük a Sakáltanyát. Hát mit mondjak, nem voltam marhára elájulva attól a filmtől. Meglehetősen középszar. Csak úgy szőrmentén.

Mellgyula távozóban, most már csak úgy fáj, mintha egész éjjel valami S/M klubban dorbézoltam volna. Úgy érzem tele van véraláfutásokkal, de nem. Az este rátett forróvizes jegtasak rögtön lecsúszott, és hajnalban tócsában ébredtem. Filózhattam, hogy ez most tej, vagy víz. Nem jöttem rá. Lényegében tökmindegy, tócsa és kész.
Sunyi módon engem is kerülget a nátha és a torokfájás. Ha még ez is elkap, lesz nemulass. Így is alig vonszolom magam.

A képet Jura küldte nekem minap. Nagyon találó, lehet hosszasan nézegetni...