2009/11/23

Gyepagy

Álmomból felriasztva is tudom, hogy melyik nap mit kell vinni az oviba (pizsi, énekcucc, angolcucc, tornacucc, úszócucc), és egyébként is milyen foglalkozás lesz aznap (ketten hatfelé járnak nyolcszor), kinek milyen testápoló, tusfürdő, sampon kell (hármuknak ötféle), milyen gyerekülésük van és volt (hét ülés színkóddal évjárattal), melyiküknek mi a jele, óvónéni, dadus, kedvenc ovistársak, azok szülei és testvérei, lila foltokból és relytélyes fájdalmakból is naprakész vagyok, kedvenc ételek, színek, ruhák, rajzfilmfigurák, játékok. Ruhaméret, lábméret (centiben is!)
Folytathatnám oldalak hosszan, az életem ezek körül forog, az agyamban egy bonyolult mátrix, állandó változókkal, mindig azon munkálkodom, mi a legideálisabb megoldás.
Estére leszívott aggyal nézek ki a fejemből, mire alszik mindenki a nevem felidézése is nehézségekbe ütközik.
Még szerencse, hogy vannak barátaim, akikkel azért alkalmasint el lehet csevegni az élet egyéb dolgairól is...

1 megjegyzés:

szlivkaszilvi írta...

nekem egy gyerekem van és minden estém és reggelem azzal zajlik, hogy holnap milyen különórája lesz, mit kell bepakolni, stb. Ígyis heti kétszer tuti kétszer kell mennem az oviba, mivel otthonmarad valami.