Azt hiszem a ma éjszakai álmom elég jól jellemzi, mennyire ki vagyok már készülve az éjszakázástól.
Azt álmodtam, hogy könyörgök a védőnőnek, hogy adjon tanácsot, mitől tudnám végre alvásra bírni a kisdedet. Adott is egy időpontot, de oda már nem jutottam el, mert felébresztett a kis piszokházi...
2009/11/05
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
én egyszerűen csodállak... ennyi humorral és jókedvvel kezelni azt a tömérdek megmérettetést... tényleg big respect!
Az egyetlen dolog, ami a lelket még tartja bennem, az a humorérzék. A legnagyobb szívásnak is van fonákja, amin lehet egy jót nevetni, és akkor már rögtön nem is olyan vészes a helyzet.
Megjegyzés küldése