Három éves státusz

Tegnap elvittem Ivánt orvoshoz, mert a bölcsiben váltig állították, ez a gyerek beteg, nagyon csúnyán köhög. Köhögni köhög ez igaz, de azért a csúnyától messze van (vagy csak nekem, a kruppon edződött anyának?).
Mindenesetre őrületes mázlink volt, mert a rendelés elejére kaptunk időpontot. Iván mostanában egy tündér, egy csomó mindent meg lehet vele beszélni. El is mondtam neki, mi vár rá, a doktor néni megnézi a torkát és meghallgatja a tüdejét, szivecskéjét. Mivel köhögött, ez teljesen reális kép volt számára.
Amikor bementünk a vizsgálóba, doki néni rákérdezett, hogy megcsináltuk-e neki a három éves státuszt. Jobb későn mint soha, alig 3 hónapja múlt három éves.

Nosza akkor pucérra a gyereket. Iván kicsit elcsodálkozott, hogy ugyan miért kell teljesen meztelenre vetkőzni a toroknézéshez, de nem tiltakozott.
A cseppnyi babamérleg tepsijében komoly arccal ült, elmélyült műszaki érdeklődéssel tanulmányozta a mérleg számkijelzőjét.
Még akkor is engedelmesen eleget tett a kérésünknek, mikor végigfektettük a hideg mérőfólián, és fentről húztam a dokinő lentről.
A fej és mellkasmérésen már egészen elcsodálkozott, de amikor a fütyijét kezdték el babrálni egyértelműen kérdőn nézett rám.
A tekintetében szóról szóra ez volt: Na de anya, torokvizsgálatról volt szó, nem altesti inzultusról!

Végül elértünk a torkához is, akkor látszott rajta már, hogy végre normális mederbe terelődött az élet. Amikor a doki a sztetoszkóppal hallgatta a tüdejét olyan elmélyült tekintettel révedt a semmibe, mint aki minimum a relativitás elméleten töpreng.

Végül minde szám föl lett jegyezve, kiderült az is, hogy kutya baja, még a torka sem piros. Köptető, pihi itthon a héten.
Így aztán tegnap is, meg ma is ájult szerelemben tengettük itthon a délelőttöket, délben egy perc alatt mély álomba zuhant, majd ébredéskor már tűkön ült, hogy mikor megyünk végre Emmáért, hogy aztán az estét elégedett közös játékkal és szeretetteli cívódással töltsék, mint egy idős házaspár.
Bármennyi is jut nekünk ezekből a napokból, ajándék mind, és nagyon élvezem :-))