Négy éve ilyenkor egyetlen dolog kötötte le a teljes figyelmemet.
Szemszájbecsuknyomnyomnyom!
Aztán egy negyed óra múlva (éjjel 11.22-kor, 18 óra vajúdás után) ott volt az a kis lény, gyűrött volt, véres, nyekergett, de szerelem volt első látásra.
Ez a szerelem azóta is tart, és én elbűvölve figyelem ahogy kinyílik a világra, ahogy meghatározza magát benne.
Négy éves, és beszélgetni lehet vele. Nem csak mesélni és bohóckodni, hanem beszélgetni, eszmecserét folytatni. Helytálló és döbbenetes megállapításokat tesz, ragyogó, tiszta tükre a világnak, de legfőképp nekünk.
Enyém a megtiszteltetés, hogy anyja lehetek egy ilyen nagyszerű embernek.
Isten éltessen sokáig, gyönyörű nagylányom!