Hát nem bírtunk magunkkal jól, és ma reggel persze csináltunk egy másik tesztet. Ez már meglehetősen egyértelműen negatív. Nem is tudom, hogy megkönnyebbültem-e, vagy elszomorodtam. Jobban jártam így - ez tény. De akkor is...

Reggel voltunk dévény-féle tornán. Szegény Emma végigüvöltötte, mert aludni akart, de nem hagyták, hanem levetköztették, és összevissza nyomogatták, basztatták. Úgy tűnt azért fájni nem fáj neki... Szegénykém...
Utána hatalmasat aludt. Aztán felébredt, evett, majd újra elaludt. Aztán felébredt (hason aludt), felnyomta magát, előre nyúlt, elkezdte fogdosni és maga felé húzni az egeret, amit elé tettem. Ilyet korábban sosem tett, nem tudta az egyik kezét sem felemelni, mert akkor felborult...

Végre felraktam a képeket, és rendbe raktam ezt a szegény blogot.