Mondjátok meg ó Bölcsek, mijalófasz volt az éjjel? Front? Napszél? Telihold? Cunami?
Éjféltől háromig putyulgattam az én egyszem kicsiny fiamat, aki fel-felsírt, anyázott, csak rajtam volt hajlandó aludni. Nedvedző, táskás szemekkel, kicsavarodott pózban ültem az ágya mellett órákig, és azon elmélkedtem, hogy mi baja is lehet az én lelkecskémnek, Ványuskámnak.
Végül kapott egy Vibrucolt, és az meghozta az áhított pihenést. Hason feküdtem a földön lévő matracon, ő pedig a hátamra feküdt, mint egy kis állatka, összegömbölyödött rajtam.
Háromkor rezzentem fel, minden tagom zsibbadt és fájt, de kicsifiam mélyen és elégedetten aludt rámtekeredve.