Pénteken, az oviban adventi készülődés volt. Ott derült ki, hogy Zsuzsa néni, Iván óvónénije reggel fogta magát, beadta a felmondását, és el is ment.
Teljes döbbenet mindenki részéről, senki sem tudja mi lehetett az oka, valami magánéleti probléma -vélik tudni egyesek.
Elég szomorúak vagyunk, mert Iván kedvenc óvónénije volt...

És ha már Ivánról van szó, egy másik nagy meglepetés ért pénteken, de ez legalább kellemes.
Felhívtak a pszihológustól (na nem a nevtanból, hanem magán úton jártak közben az érdekemben), hogy lemondtak egy időpontot, tudnék-e menni. Hát hogy ne tudnék?! Lóra kaptam és irány Veres.
Az egyből kiderült, hogy remekül fogunk együtt dolgozni Katica nénivel. Ő egy idősebb nő, és ahogy nekem sem, neki sem kenyere a mellébeszélés. Mondta, hogy általában nem szoktak ilyen nyíltak és őszinték lenni az anyukák, kell futnia pár kört mindig, mire kibökik a dolgokat.
Hehe, hát én hét éves kiképzésben részesültem Marinál, én tuti nem fogok ködösíteni.

Egyelőre én meséltem Ivánról, a problémák természetéről, ő csak általánosságban mondott dolgokat, mert még jobban meg kell ismernie Ivánt. Szerinte nem lesz itt gond, és én is ebben reménykedem. Pénteken viszem hozzá Ivánt is.