Már megint a klasszikus vesztes-vesztes szitu. Ha van sapkám, ha nincs, szemétláda vagyok.
Minden bizonnyal már arról is én tehetek, hogy Iván lebetegedett a Nagy Út előtt. Orvul egy járvány közepébe szerveztem Emma szülinapi buliját.
Iván egyértelműen nem lesz utazásképes holnapra. Még akkor sem, ha (eddig) nem hányt, és jobban lesz. Egész nap lázas, alszik ájultan.
Emma jól van, de ha elengedem és útközben betegszik meg, szaranya vagyok.
Ha nem engedem el, és nem betegszik meg, akkor meg rosszfej vagyok (már megint).
Azt hiszem inkább leszek rosszfej, mint szaranya...