Két hónapos
Döbbenet, hogy már ennyi idő eltelt. Nő ez a gyerek, mint a gomba. Szó szerint. Emmáék négy hónaposan voltak ekkorák. Nem tudom mire gyúr ez a gyerek, de szerintem elhatározta, hogy megdönti az óriásbébi rekordot. A családit már megdöntötte.
Hosszasan van most már ébren, sokat nézelődik. Ügyesen püföl tárgyakat is (bal kézzel főleg), néha sikerül meg is ragadnia őket (ezért aztán össze van karmolászva az arcom, mert anya arcát a legbulisabb markolászni).
A mosolyokkal továbbra sem bőkezű, de azért én mindig részesülök belőle.
A legizgalmasabb dolog azért a világon a saját ökle. Azt akár negyed óráig is fixírozza, hosszasan társalognak.
Éjszaka már inkább csak egyszer kel, van hogy kétszer, de ez így nekem tökéletesen rendben van, ez bőven jó nekem hónapokig, így egészen jól ki tudom pihenni magam.
És az én nagy örömöm e jeles napra, hogy sikerült felkutatnom azt a babanaplót, amit Emmáék kiskorában is vezettem, és amiről már egészen lemondtam, mert sehol sem leltem.
Hurrá!