Telefonbeszélgetés pár perccel ezelőtt:
- Édesem - csendül Jura büszke hangja a telefonban - Most jövök a cukrászdából, és találd ki mit vettem neked!
- Nem tudom... -motyogom zavartan, utálom a sütiket, fagyit is, egy tortával ki lehet űzni a világból.
- Hát Rákóczi túróst! - csapja az adu ászt emberem az asztalra.
- Dehát én nem is szeretem a Rákóczi túróst - hörgöm, bármilyen is legyen az.
- Neked az a kedvenced! - jelenti ki megfellebezhetetlenül. - És vettem fagyit is!
- Hát ez igen remek - válaszolom fagyosan. Nem akarom megbántani, végülis nem várhatom el, hogy 8 év alatt egy ennyire bonyolult dolgot megjegyezzen. Azt kiválóan tudja, hogy orgazmusom mitől és hogyan lesz, egy bölcs asszony elégedjen is meg ennyivel, ne kívánjon lehetetlent.
Egyébként is hallom, hogy nagyon el van szontyolodva. Örömet akart nekem szerezni ezzel a Rákóczi túróssal, csak mert hagytam barangolni a Brikoban.
- Na! - mondom békülékenyen - Hozd haza azt a túróst, megnézem, hátha csak elfelejtettem, hogy ezt az egy sütit mégiscsak szeretem. De kenyeret is vegyél!
- Viszek neked sárgadinnyét is! - élénkül fel a hangja, itt biztos terepen jár, azt valóban tudja hogy szeretem, és mindenáron örömet akar nekem szerezni.
- Hát jó, de siess! - adom meg magam.

U.I.: Az imént megérkezett. kezembe nyomott egy nagy csomagot. A papír alatt négy Rákóczi túrós lapult (borzalmasan néznek ki, csupa hab, meg cukor brrrr).
- Négyet vettem,hogy biztosan elég legyen - mondja életem párja, és zavartan elfordul.
Hát most mit csináljak? Szeretem!