2012/03/01

A tegnapi napról

Egy biztos, nagyon fárasztó volt.
Délelőtt nefrológia, a lentebb említett szuper eredménnyel. Utána kinyargaltunk a halál izéjére matracot venni a gyerekek ágyába, Milos addig durmolt a kocsiban.
Utána visszanyargaltunk az Edukid-be, hallásvizsgálatra. A vizsgálatot végző doki néni szerint semmi baj a gyerek fülével, sőt, "túlhallása van" vagy mijaszösz. Valami olyasmi dióhéjban, hogy egyrészt, túl jó a hallása, minden neszt felerősítve hall, és az agya nem tudja ezt megfelelően kezelni, kizárni, ezért olyan izgága és hangos.
Mit ad isten, pont kéznél is volt a megfelelő szórólap az ehhez szükséges terápiához. Ami terápia egyébként igen kiváló olyan autistáknak is, akit nagyon zavarnak a zajok. Meglehetősen szkeptikus vagyok az ilyen csodaterápiákkal kapcsolatban, főleg ha egy tíz perces vizsgálat után állítják megfellebezhetetlenül...

Ezután  ebédeltünk egy jót a Kádár étkezdében, ami valóban egy gyöngyszem, és Miloska is meglehetősen szolidan viselkedett, kevesebbet rohangált, mint amennyit üvöltözött, és a felszolgáló nénit azonnal levette a lábáról, olyan szinten tömte a csirkecombot befelé az arcába. A rízsfelfújtnál a néni párás szemmel nézte, és ötször megkérdezte, hogy ne hozzon-e még egy kis lekvárt.

Ezután Miloska mamával hazautazott apa sofőrletével, én pedig kicsit lazítottam a Westendben, lélekben készülve a Fimotás megmérettetésre.
Egy órán keresztül beszélgettünk Milosról László Zsuzsával, sok minden szóba került, mutattam a papírokat, Virág véleményét, a hallásvizsgálat eredményét (látszott rajta, hogy ő is komolytalannak gondolja ezt a túlhallás dolgot, de egy elnéző mosolya volt csak rá, nagy respect, itthon úgy szoktam meg, hogy a szakemberek a végsőkig fikázzák más szakemberek módszerét...), vittünk rajzot is.
Kedves volt, megértő, pár célzott kérdéssel irányította  a beszélgetés menetét. Nagyon tetszett, hogy megkérdezte, mit várunk tőle.
Megerősítést, hogy Milos valóban ADHD-s e, és ha igen, terápiás javaslatot. Ő is elmondta, amit mindenki, hogy 5-6 éves kor alatt nem adnak diagnózist, és a viselkedés-terápia is legkorábban négy éves kortól javasolt, de finommotoros fejlesztéssel, és legfőképp a mi hozzáállásunkkal sokat javítható a helyzet más most is.
Ez összecseng az eddigi tapasztalatommal, a legjobb terápia is csak akkor ér valamit, ha a szülő kiképzi magát az adott problémából, és a gyerek életkörülményeit igazítja ehhez.
Az elmondottak alapján ő nagyjából 90%-ra mondja, hogy hiperaktivitás áll a háttérben, de természetesen Miloskát is alaposan meg kell ehhez néznie.
Mindent összevetve nagyon pozitívak az érzéseim ezzel kapcsolatban, úgy érzem a megfelelő úton járunk.

10 megjegyzés:

Panni írta...

A hallási túlérzékenységhez ajánlom ezt: http://adh-disorder.blogspot.com/2010/01/adhd-vs-asd-autizmus.html
Ez a kép elég szépen levezeti, miért keverednek az ADHD, ASD és beszédértési zavar tünetei és miért nem lehet/érdemes szétválasztani ezeket a zavarokat.

Mimmo-gyöngy írta...

Olvaslak, olvaslak, és azon agyalok, hogy mi van ha nálunk is van valami zavar a rendszerben?És nem CSAK azért ilyenek mert fiúk...Mátéra is simán ráhúzták az oviba, hogy csak eleven...jövőhéten meg viszem D.keszire állapotfelmérésre.Persze nálunk is megy a károgás, hogy mit tudok össze aggódni...miért ne aggódnék ha nem úgy mennek a dolgok mint normális-mondjuk már nem tudom mi a normális-esetben...

kadarm írta...

Iricc és Panni is, mi megcsináltuk a Berard-féle hallásterápiát Rebekával és nagyon-nagyon az jó eredménye. De NEM az edukidben, hanem az Új kapuban. Nálunk is bemérték a túlhallást vagy hallási túlérzékenységet, akárhogy is nevezzük. A tünetek dislexia, szenzoros problémák, viselkedési problémák (állandó rosszkedv, agresszió, kommunikációs gondok) voltak. A háttérben a felmérés szerint egy általános idegrendszeri éretlenség állt. Nem állítom, hogy minden eltűnt, de a komolyabb gondok megszűntek. Most alapozó tornára jár a gyerek, reméljük, tovább javul.

presh írta...

Mut, nah megspóroltál nekem egy emilt, hogy leírjam, mi volt tegnap :-) én is pontosan erre a következtetésre jutottam, miszerint ha van egy tünetegyüttes, amit ugyanazok a problémák okoznak, és a terápia is ugyanaz (pl ilyen kicsinél csak a finommotoros fejlesztés), akkor részemről tökéletesen mindegy, hogy minek nevezzük. főleg hogy ezek egész egyszerűen összemosódnak. Ivánnál is a hiperaktivitás volt az első, ami felmerült, és csak utána jött az autizmus, és ezt látszik alátámasztani, hogy a cseperedős terápia látványosan sokat javított az állapotán. de az ő esetében is igen jellemző a hallási túlérzékenység. sőt, nekem tizenévvel ezelőtt, mikor csináltattam a jogsit kimérték, hogy alsó és felső tartományba is túlhallok 10-10 %-ot. akkor ez egy vicces jópofaság volt, most inkább egy tégla a családi ház falában :-)

Mimmo csak azt tudom javasolni, hogy ha felmerül benned ez a dolog, akkor igenis ne hagyd annyiban, mert az anyukák megérzése legtöbbször nagyon is pontos. Én azt az elvet követem, hogy ha felmerül valami, akkor addig megyek, amíg a megfelelő szakemberhez nem kerülünk, aki egyértelműen A-t vagy B-t mond. Sajnos eddig csak olyan volt, hogy igen, anyuka igaza van.
És igen, út közben nagyon sokan fogják mondani, hogy mekkora egy hülye vagy, nincs annak a gyereknek semmi baja, "kicsit eleven", "fiú", "örülj, hogy legalább nem egy málé".
Csak sajnos attól még soha semmi nem oldódott meg, hogy sokat mondtuk, hogy nincs itt semmi baj...

presh írta...

Móni, na ez az! Egy himihumi nyílt teres hallásvizsgálat alatt NEM lehet egyértelműen egy ilyen megállapítani!
Tudsz nekem linket küldeni, hogy hol tudják ezt rendesen bemérni (BERA?), és hova jártatok terápiára?

presh írta...

Közben megtaláltam :)

presh írta...

De csak 5 éves kortól fogadnak...

kadarm írta...

A bemérést nekünk egyébként a Bethesda halláslaborban csinálták, de nem volt egyszerű bejutni. Ez a hallás sztori elég bonyolult a piacon, mert sokan a Pataki professzor nevével kötik össze, aki viszont állítólag nem a megfelelő módszert használja. Bonyolult, mint minden ilyen jellegű cucc, egy rakás érdekizével a háttérben. Nagyon gyanakvó voltam, még a terápia közben is voltak kétségeim, de aztán már nem érdekelt, mert működött.

kadarm írta...

Szerintem hívd fel őket, aztán hátha tud valamit mondani Anikó.

presh írta...

Ezek a rakás érdekizék bosszantanak engem is. Már annak idején is belefutottunk Emmával a dévény kapcsán.
Mi is a Pataki-féle szórólapot kaptuk meg.
Azt hiszem egyelőre végigcsináljuk a fimotás vizsgálatot, hiszen annak is finommotoros fejlesztés lesz a vége, alapozó terápiát azt hiszem csak 5-6 éves kortól lehet, előtte van a TSMT, HRG, BHRG, Ayres.
Aztán később, ha ez még felmerül, elmegyünk egy rendes hallásvizsgálatra.