2012/03/27

Hátizé...

Kicsit elkiabáltam ezt a szopi dolgot. Ma délután már kezdtem kényelmetlenül érezni magamat a bőrömben, a többnapi nemszoptatás egyre inkább feszített, már kezdtem azt gondolni, hogy előveszem a nyavajás fejőt, hiszen elég röhejes lenne egy három éves gyerek mellett tejlázat kapni (de mondjuk fejni is).
Aztán estefelé Milosra ráordított Iván, aki ettől óriási színészi tehetséggel bömbölni kezdett, és azt ordította, hogy cicihhhihiiii. Próbáltam lebeszélni, de hajthatatlan volt.
Mondhatom nagy megkönnyebbülés volt, ő pedig alig győzte nyelni, kikerekedett szemmel nézett rám, csorgott a tej a szája sarkában...