Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas poszt következik!
Aki nem szereti a női dolgok (ééééted, az a havonta előforduló véres izé) naturális leírását, az lapozzon.
Szóval leírom ezt mégis, mert bár eleinte nem akartam, de aztán rájöttem, hogy ez az én blogom, és azt írok bele, amit akarok.
Még akár ezt is, hiszen ez kit érdekelhet, de tényleg, de rosszfej vagyok, leírom.
Hát kérem én hat éve nem menstruáltam, utoljára 2002 májusában, a szülinapomat rontotta el a dolog.
Azóta egy-két kósza vércsepp úgy félévente.
Ma meg mi történik velem?! A végén lehet hogy felnövök? A nemi érés egy bizonyos fokára eljutottam.
Két napja van ez a szokásos két cseppes dolog, már ez is furcsán soknak tűnt, de hát egye kánya, belefér.
Erre ma reggel berakom a kis tisztasági betétemet, mondván elég ez, majd elkocogok a gumishoz gumicserére.
Ott kezdett el ömleni belőlem az áldás, de jött csőstül. Az az egy kis nyamvadt betétke bírta egy darabig, majd feladta. Rohantam is haza a szép új nyári gumikkal, és pánikhangulatban feltúrtam a házat egy kósza tamponért.
Emlékeztem, hogy kell lennie, pár éve mintha vettem volna, de azóta jaj vagy háromszor költöztünk, ki tudja hova lett.
Meg is találtam, a legkeskenyebb, legminibb izét. Ez is valami, több, mint a tisztasági betét, a kettővel együtt csak eljutok egy boltig, ahol árulnak rendes méretű és kapacitású tampont.
De most itt magam között az is elmondhatom, hogy ez a menstruáció izé, hát ez egy nagy szívás!
Én erre nem emlékeztem, hogy ekkora. Hát görcsöl a hasam, leszakad a derekam, fel vagyok fújódva, mint egy kólikás tehén, még Jura sincs itthon, hogy jóízűen gyilkolhatnám és különben is, pofátlanság az egész...
Próbálom vígasztalni magam a ténnyel (jó magyar ember lévén a más bajával), hogy sok nő bizony ezt minden hónapban átéli, szóval mit nyavajgok én itt...
Mélyen remélem, hogy azonnal terhes leszek, mert hát kérem erről nem volt szó!
Anyám! Nem ilyen lovat akartam!
Mindenesetre a helyzettel kezdeni kell valamit, szóval megpróbálom a legjobbat kihozni belőle, próbálom átérezni a női csít, meg mindent, hogy áramoljon a csakráimon ki és be, meg legyen jó sok női princípium, meg hókuszpókusz, meg ilyenek.
És akkor köszönöm szépen, ennyi elég is lesz ebből, következhet az áldott állapot úgy kilenc hónapig, hogy szülés után hamar hamar visszarakathassam a kedvenc kis spirálomat...
Köszi, viszhall!
2008/04/09
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
Ezek után kétszer is meggondolom majd, hogy mikor szedetem le a Mirenát... :-)
Nekem az Algoflex M bevált tavaly, amikor még babavárás előtt voltam. Nem mondom, utána is éreztem, de nem kínlódtam oly nagyon.
hát ez döbbenet, hogy 6 éve nem menstruálsz, mégis kétszer azonnal teherbe estél. én nem is igazán értem... egyébként cataflam, nekem más nem segít
Én is elcsodálkoztam korábban ezen a témán. Szerintem te menstruáltál, csak nem vetted észre:)
A menszeszt észreveszi az ember :) Én már napokkal előtte olyan vagyok, mint egy elpattani készülő húr. Igyekszem persze fegyelmezni magam, az évek múlásával talán egyre jobban is megy, de tény, ez az egész, úgy hogy van egy nagy szívás. :)
odi hát ez az :-)) meggondoltam én kétszer, de nem ezt!
anetta ezt senki sem érti igazán, amikor mentem szülni, a szülésznő összeveszett velem, hogy ha nem menstruálok, akkor nem lehetek terhes. mondtam neki, hogy ezen ne vitatkozzunk, mert jön kifelé a gyerek... :-)))
milkának van igaza valahol, szoktam én menstruálni, mert néha vannak tüneteim, csak vér nincs...
mázlista :) én érzem biza minden hónapban, egyre jobban, a lelki része pedig maga a horror. ja, és a szülések után 30 nappal szépen, szabályosan visszaállt, szoptatás ide vagy oda. szívás :)
akkor Én kivétel vagyok. Míg nem voltak gyerekek, szenvedtem minden hónapban de nagyon. Most meg, szinte észre sem veszem, fájdalom az nincs egyáltalán!!! :)
Megjegyzés küldése