2006/04/17

Itt és most szentté avatom a férjemet!
(Boldoggá csak este, amikor a gyerekek már alszanak :o) ).
A teljes agybeborulásom előtt csinált nekem egy Cuba Librét, a nettel együtt rámcsukta a konyhaajtót, és bement játszani a gyerekekkel a nappaliba.
Vonatozott velük, meg minden. De legfőképp elviselte őket helyettem is. Azt mondta, holnap úgysem tudok megszökni előlük, pihenjek hát...
Rózsaszín, baldachinos leányszobám rejtekén kölyökállat-puha plüssmacimat magamhoz szorítva íly férjről álmodoztam egykoron. Valami nagy-nagy jót tehettem előző életemben, hogy őt kaptam jutalmul társnak erre az életre.

Nincsenek megjegyzések: