2012/10/08

Agyöblítés a tizedik év jegyében

Péntek estére meglehetősen rossz hangulatban voltam, a hetek óta érlelődő feszkó kicsúcsosodott, van ilyen. Komoly jelzés volt számomra, ami már idejét sem tudom, mióta nem esett meg velem, bekapcsolt a stresszorexiám, teljesen leálltam az evéssel. Hála az évekig tartó tréningnek, egy nap után észrevettem,
Kapóra jött a régóta tervezett miniszünidő, amit féligmeddig a tizedik együtt töltött évünk tiszteletére szerveztünk meg.
Bár kedvem nem sok volt most itthon hagyni a gyerekeket, józan ésszel beláttam, hogy ebben a lelkiállapotban, cseppet sem tennék nekik jót. Így aztán azzal az elhatározással vágtunk neki a tokaji kirándulásnak, hogy resetelem az agyam, újratöltöm az oprendszert.
Ezt komolyabb mennyiségű akarat, jó minőségű bor, és finom étel segítségével meg is tettem. Nagyon jól éreztük magunkat, nem beszéltünk a suliról, és a gyerekekről is keveset, inkább egész más dolgokról. A megismerkedésünkről, hogy mit szeretünk egymásban, mik a terveink. Persze szóba kerültek a borok, a művészet (mostanában ezen sem veszekszünk már, hiába, öregszünk), és egyéb nem fontos, bohó dolgok.
Kirándultunk, sokat nevettünk, élveztük az életet.
A hétvége csúcspontja a szombat esti vacsora volt a Gusteau-ban, mondhatni varázslatos volt. Az étel mennyei, a kiszolgálás pazar. Egy kis különteremben ültünk csak ketten, az ételt mi választottuk, a bort ők ajánlották hozzá. Az egész olyan volt, mint a filmeken.
Vasárnap reggel már tudtam, hogy megvan az újabb töltet a következő időszakhoz, és a kapcsolatunk is kapott egy nagy adag energiát.

Nincsenek megjegyzések: