Igazi nő vagyok, ezt ma be is bizonyítottam. Már pénteken feltűnt, hogy furcsán ráz a kocsi. Gondoltam is, hogy meg kéne nézni a kerekeket.
Majd azzal a lendülettel el is felejtettem.
Ma elvittem a srácokat ovibölcsibe, mentem angolra, tankolni, majd... a shopból kilépve feltűnt, hogy a jobb hátsó kerekem tökig le van eresztve.
Erős a gyanúm, hogy a mai kis körömet felnin gurulva tettem meg. Khm...

Szerencsére a gumis hipphopp megjavította.
De várakozás közben azért még volt időm elgondolkodni azon, hogy az autógumi szerelő szakiskolában valószínűleg külön tantárgyat szánnak a "gumisműhely falának megfelelő poszterekkel való borításá"-nak.
Mert hiszen mi másért volna lehetséges, hogy minden gumis műhelyének falán pontosan ugyanolyan, rémséges hetvenes évek stílusát idéző csöcsmacás képek vannak kiaggatva?
És kérem megnéztem a dátumot is, 2007 decemberi naptár is van, amin szedetlen szemöldökű, hosszú szőke hajú, nagycsöcsű, félmeztelen csaj áll a vízesésben bárgyú mosollyal.
No hát nem várom én, hogy pamutgombolyaggal játszó kiscicás naptár borítsa a falat, ez nyilvánvaló, csakhát arra tudok gondolni, hogy ez a férfi lét valamely számomra felfoghatatlan dimenziója lehet. Különös tekintettel a gumisokra, kamionsofőrökre és karosszéria lakatosokra...