Beteg

Szerda éjjel lázasodott be, csütörtök déluán bekruppolt. Azóta hol jobban, hol kevésbé el van anyátlanodva.
Éjjel óránként ébred (ez az 5. éjszaka volt). Köhög, szörcsög, egyérleműen fáj valamije. Hasa, torka?!
Sokat alszik rajtam is éjjel. Én kissé zombi üzemmódban vagyok. Érdekes, hogy az óránkénti kelésektől legjobban a hátam fáj. Hajnalban már annyira, mintha a gerincem mentén hasadnék szét. Nappal elvagyok, de hatékony munkavégzésre tökéletesen képtelen vagyok. Kifejezéstelen arccal ülök a gép, vagy a tv előtt. Ha Milos ébren van, akkor javarészt rám van kötve.