2014/03/20

Waldorf

Jó ideje szerveződik a dolog, nem nagyon akartam írni, amíg valami biztos nem lesz. Egyvalami biztos, Iván két hete waldorfos lett. Sok hezitálás előzte meg ezt a döntést, de ebből a kis időből, ami eltelt, jónak tűnik a választás.
Iván sokkal nyugodtabb délután, amikor megyek érte. Nincs hisztérikusra fáradva, nem tapad azonnal rá a gépekre, amint kilép az iskola kapuján, és ahogy hazaér. Elkezdett autókkal játszani, barkácsolni, kint játszani az udvaron. A nyaka és az arca teljesen le van barnulva mostanra, hiszen ott rengeteget vannak kint, játszanak, kirándulnak, kertészkednek. Tele van horzsolásokkal, lila foltokkal, és heti egy nadrág tuti elfogy, szó szerint leszakad róla (azóta nagytételben vásárolok a turiban).
Sokszor kapom azon, hogy dudorászik, ritmusos mondókákat, verseket motyog, miközben ugrál, koppant, toppant.
Miután három éve hallgatom a suliban, hogy milyen iszonyatosan rondán ír, dolgozik, az első dolog, amit a tanulmányával kapcsolatban hallottam az volt, hogy milyen szépen ír. Gyorsan megnéztem a füzetét, de ugyanazt az írást láttam, mint ahogy eddig írt. Na igen, ez a dolog nézőpont kérdése, kalligrafikus biztosan nem lesz.
Minden nap közli velem, hogy aznap nem tanultak semmit. Eleinte gyanakodott, hogy talán itt valami turpisság van a dologban, de mostanra elfogadta, ez egy ilyen suli.
Végre szeret iskolába járni, reggel felkelni nem nyűg többé. Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. (A képen piros pólóban.)


Emma felvételije is folyamatban van. Mivel a veresiben nincs negyedik osztály, ezért vele a Gödöllői Waldorfot céloztuk meg. Voltunk nyílt napon, és ezt a hetet ott tölti, úgy nevezett próbahéten van. Itt huszonsokan vannak az osztályban, összeszokott csapat, nehezebb oda betörni, de Emma különleges természete azért megtette hatását, és szinte első nap megszerették. Ott van Sári és Beni is, jóbarátai, akik egyből a szárnyuk alá vették őt, és terelgetik, segítik. Reméljük, hogy felveszik, és szeptemberben már ő is waldorfosként kezdheti az életet. Hogy hogyan oldom meg a háromfelé járást, és egyeztetem össze a sulimmal, még nem tudom. De a gyerekeim jövőjét most kell megalapozni, az nem vár.

4 megjegyzés:

zsuzsi írta...

Nem volt nektek regebben egy waldorfos kalandotok?

Sok sikert hozza, sztem a waldorf jo. Nem csak specialis gyerekeknek. A filozofiabol meg annyit vesz be az ember, amennyi kenyelmes ;)

Gabriella Lajtos írta...

Én is hezitálok rajta, mert tudom, hogy a gyerekeknek ez lenne a legjobb, de ismerős anyuka, akik 10 évet lenyomtak a gödöllői Waldorfban, azt mondta, hogy az összes szabadidejét ott töltötte, a barátokra és a családra már nem maradt, mert itt az anyagiakon túl a személyes segítség és odaadás is elvárt(takarítás, kajakészítés, mosogatás, közös programok,...)Gondoljam meg, ez belefér-e nekem, mert rengeteg áldozattal jár.

zsuzsi írta...

Tobb waldorfos csaladot ismerek, godolloit pl egyet sem, de azert nem akkora aldozattal jar egyikuknel sem.
Az egyik csaladnal barkacs apuka kepviseli a csaladot, festesmazolasfurasfaragas vonalon, anyuka a heti 1 kenyersutessel letudja a hozzajarulast, majd megkerdezem mekkora az az aldozat, eddig ez sosem kerult szoba az iskola kapcsan (a soksok josag igen)

MReni írta...

Kedves Blog író!

Rég óta olvasgattam az oldalt.
Neked köszönhetem, hogy felismertem a kisfiam problémáját és tudtunk segítséghez fordulni. Az ADD, amivel küzdünk jó rég óta, de 8 éves koráig senkinek nem tűnt fel. "Normális" mondta az osztályfőnöke elsőben, hogy kézzel-lábbal tiltakozott a suli ellen a fiam és sem órán, sem a napköziben nem csinált semmit. A dühkitörések sem voltak gyanúsak senkinek, ami már óvodás korában is előfordult. Nekem kellett utána olvasni és elindulni a Pedagógiai szakszolgálathoz.
Első osztály után sulit váltottunk. Most a 3. osztályt kezdtük és az előző tanévet nagyon megszenvedtük, az egész család, már azt hittem beleőrülök.
Most ismét a Ped.szakszolg-hoz fordultunk, mert a fiam nem tud beilleszkedni az osztályba, képtelen megtanulni a szorzótáblát és minden nap este 8-ig tanulunk, mert nem tud odafigyelni, eltereli a figyelmét minden, vagy bármi, ezért nagyon hosszú ideig tart egy rövid versszak másolása is.... Innen a vizsgálati eredménnyel tovább irányítottak minket a tanulási képességeket vizsgáló bizottsághoz. Már nagy várom az eredményt.
/A kolléganőm szerint nincsen tanulási problémája a gyereknek, csupán dacos./
Felmerült bennem ismételten második év vége fele az iskola váltás, a Waldorfot céloztam meg, de bizonytalan vagyok.Ez az iskola 30 km-re van. Hogyan tudjuk odáig eljuttatni minden nap?... Kavarog még ezzel kapcsolatban sok minden benne.

Jó volt olvasni, hogy nektek bevált a dolog.
Gyönyörű családod van! Minden jót kívánok.


Reni