2011/12/21

Szünidő

Hétfő óta szünet van nálunk az iskolában. Igen kemény, mert Iván hajlamos a teljes szétcsúszásra.
Most vezetem be azokat a dolgokat, amik megkönnyítik az életünket, és Iván dolgát.
Lassan egy hete írjuk a naplót. Mivel az autista gyerekeknek nehéz felidézni a velük történt eseményeket, nehéz ezeket térben és időben elhelyezni, segít nekik a minden nap írt napló.
Itt a miénk két napja:

Minden nap két oldal, délelőtt és délután, vagy iskola napokon iskola, és otthon. Felülre dátum kerül, kékkel bekarikázva a hétköznap, pirossal a hétvége. Felül  jelöljük még, hogy az adott nap hányadik a héten.
A dátum alá kerül a hely-ikon (iskola, vagy otthon).
Alá egy-két esemény, rajzolva, és írva is, mellé pedig a fejecske, ami a hangulatát jelöli az eseménynek. A fontos dolgok nyomtatott nagybetűkkel vannak írva. Az egész lefekvés előtt 5-10 percet vesz igénybe, és azon túl, hogy napi levezetésnek is remek, kezdi megteremteni a tér- és időbeli folytonosságát az eseményeknek. Nagyon élvezi :-)

A másik rendszer, amit bevezettünk, a kuponozás. Mivel számukra (és megkockáztatom nem csak az autistáknak, hanem általában a gyerekeknek) az idő szétfolyik, nem behatárolható, nem túl megfogható, hogy na akkor tévézhetsz, internetezhetsz. Az autistákat ez rettenetesen bestresszeli, ez nálunk egy mindennapos konfliktus forrása. Tegnap hirtelen felindulásomban bevezettem a kuponrendszert. Íme:
Minden olyanért, amikor jól viselkednek, kupont kapnak. Megpróbálom egyensúlyban tartani a dolgokat, főleg Iván számára fontos, hogy nagyjából belátható feladatot kapjon, képes legyen normálisan viselkedni. Emma természetesen simán nyomja, vele lehet rugalmasabban csinálni, de Iván rendesen küzd. Hatalmas akarat van benne, és képes komolyabb rohamokat is leállítani, egy net kupon reményében.
Mivel békét és nyugalmat szeretnék a szünetben, iszonyat feszesen kell tartanom a tempót, szinte a teljes nap le van bontva 20 percekre.
Nekem ez kín és keserv, mivel alapvetően egy rendszerezetlen, rögtönzős típus vagyok, ez a katonás fegyelem nekem véres verejtékkel megy csak, de ha ez az ára annak, hogy ne úgy nézzen ki a családunk, mint egy zárt osztály, muszáj megtenni. Péntektől Jura és Milos is itthon lesz, az egy kicsit nehezebb menet, hiszen plusz két (:-) gyereket kell irányítanom. Lehet, hogy Jurának is bevezetem a pihenő kupont :-))

4 megjegyzés:

muzsi írta...

pihenő kupon :DDD
ez a redszerezettség nekem is állat nehezen megy...
lehet, magamnak is kuponokat kéne osztanom? félek, csalnék :D

anteus írta...

ok, akkor te is kapsz tőlem pihenő kupont - Jura

sneci írta...

Ez nagyon érdekes. Mindig elgondolkodtat Iván a saját gyerekeimmel kapcsolatban... Most is, ahogy ezt olvasom, felmerül bennem, hogy amikor nagyon katonásan feszes tartom a napokat, akkor sokkal rendezettebben mennek itthon a dogok, ha meg CSUPÁN azt szeretném érezni, hogy ez nekem is az otthonom, és én is pihenni szeretnék, akkor széthullik minden, és visítanak a lányok. No persze kivételt képez az a fél óra, amíg Ipadezhetnek. Persze én mindig az ikerségre fogom...

presh írta...

Muzsi magammal én is csalnék, a gyerekekkel nem lehet :-)
Jura, de hiszen kapok mindig :-)
Sneci: én konkrétan ebbe beledöglöm, de a gyerekeknek látványosan jót tesz. Ma egész pontosan 7-21-ig nyomtam, annyi időt ültem csak, amennyit a varrógép előtt töltöttem, de azt sem egyben, hanem 5-6 perces etapokban.