Ja, és a megérzésem nem csalt, legalábbis Karácsony ügyben.
A postom után néhány nappal az új Bauhaus áruházba tévedve mit látok?! Karácsonyi vásár a javából. Megannyi gömb, fényfüzér, világító bólogató rénszarvas, Mikulás hangulatú kertitörpék, satöbbi, satöbbi...
Több emberrel beszéltem, és amint látom, a legtöbb, amit adhatok a gyerekeimnek, az az ünnepek varázsa. Illatok, színek, hangulatok. Az ajándék oly mindegy, az elmúlik, az érzés megmarad.
Egy bőven felnőtt ember is elérzékenyülve mondja, hogy ott van a régvolt gyerekkori Karácsonyok illata, íze a szájában, orrában, mintha el sem telt volna közben az az ötven év.
Ez az, amibe kapaszkodva lehet élni felnőttként, ez az, ami nekem sosem adatott meg (talán csak egészen pici koromban, amire alig emlékszem), és ilyenkor látom, hogy mitől fosztottak meg.
Nos tehát túllépek az árnyékomon (igen, képes vagyok rá, képes vagyok rá...), és szépre csinálom a Karácsonyunkat.
Hiszen ki, ha én nem, mikor, ha nem most, miért, ha nem azokért, akiket szeretek?
Ne kíméljetek, írjátok meg nekem, mitől szép egy Karácsony, kérek bevált recepteket, menetrendeket, trükköket, praktikákat.
Csak összegyúrom a saját Karácsonyunkat belőle :-)
2007/10/26
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
10 megjegyzés:
most nem érek rá, de a szekálsz, megírom egy postban majd
A karácsonyhoz hozzátartoznak a szertartások, a karácsonyi kaják - amelyek minden évben ugyanazok. Ilyen nálunk a vőlegényleves, a pulyka, a majonézes krumpli, a beigli, és a karácsonyi aprósütik hada, amelyet már korábban elkezdünk sütni. Ebbe mindig besegítenek a gyerekek is. A karácsonyi aprósütik egy részét sütöm máskor is, de karácsonykor ezeknek mindig másmilyen alakja van. Csillag, hold, fenyőfa, ilyesmi. Egyébként meg mondjuk kerekek. Szoktunk közösen díszeket csinálni, vagy az adventi koszorút.
Nálunk karácsonykor ebédre leginkább pizza van, tudom ez vicces, de nincs kedvem aznap már mást főzni, szóval rendelünk. Mostanság meg már kérik is, hogy aznap ebédre ugye pizza lesz. Általában 4-re végzünk a fadíszítéssel, ilyenkor szép ruhába öltözünk és elmegyünk sétálni. Természetesen MINDIG otthon marad valami fontos, vagy urambocsá wc-ew kell mennie valamelyik felnőttnek. Ilyenkor kerülnek a fa alá az ajándékok. Nálunk velünk vannak a nagyszülők is, a férjem szülei mindig, de anyámék is általában. Megkapják a gyerekek az ajándékot, nagyszülők is aztán vacsizunk. Mi este szoktunk kettesben ajándékozni, amikor már mindenki elment és a lurkók is alszanak. Kell ez a meghittség is :-)
Szerintem a karácsony sava-borsát a fokozódó izgalom adja, ez pirosítja a felnőttek arcát, ez emlékezetes a gyerekeknek is. Az pedig józan logisztika és némi odafigyelés, hogy ne vállaljunk annyit, amennyit nem tudunk megcsinálni (megfőzni, megdiszíteni, megajándékozni), ne zsigereljük ki magunkat, legyen erőnk örülni egymásnak és az ünnepnek. a másik fontos összetevő a hagyomány (ahogy az előző commentből is kitűnik), mert attól lesz rend ebben az őrült világban.
hű ez nagyon tetszik nekem, hogy így össze fogod gyúrni a saját karácsonyotokat. Én nagyon hasonlóan érzek/gondolok karácsony ügyben. A férjem nem, és tavaly volt is egy nagy vitánk (életünk első igazi nagy veszekedése) a Mennyből az angyal körül. Én nem voltam hajlandó ezt a dalt énekelni, nekem csak egy kiürült bugyuta dalocska, de sajnos nem talátam jó altenatívát helyette. A család persze ezt énekelte, és végül az lett a kompromisszum, hogy jó, akkor nekem nem kell ezt énekelnem, de nem is vághatok pofákat. Így aztán nem énekeltem (és nem vágtam pofákat), de zavart, hogy nem tudok felmutatni olyat, amit én szívesen hallgatnék, énekelnék ilyenkor. Most hogy már gyerekeink is vannak, most meg már tényleg nem szeretnék mennybőlazangyalozni karácsonykor, úgyhogy nagy keresésben vagyok:)
Ha találok, írok! Cserébe várok recepteket :)
Nálunk Celine Dion Karácsonyi dalok szoktak a háttérbe menni. De ha énekelnem kellene, akkor azt hiszem a Jingle Bell magyar verziójára szavaznék :-) AZ legalább kedves dal.
en is most keszulok olyan igazi karacsonyt csinalni mert mar a nagylanyom is erti majd.es en is szeretnek neki emlekeket adni.:-) mi mindig egyutt diszitettuk a fat kislanykoromban es nem enekeltunk soha.a setalas nalunk is megvolt es most hogy mondod tenyleg mindig visszament valamelyik szulom!:-) de nalunk 24en bolondokhaza van minden evben.ebedre anyamekhoz vacsira anyosekhoz megyunk minden evben. szal nalunk reggel jon a jezuska.majd megprobalok elobb kelni mindenkinel.
kajak: halaszle,toltottkaposzta,rantott hal,bejgli,meg ezer mas fajta suti.bevallom sosem szoktam fozni mert a nagyszulok ellatnak 1 heti kajaval mindig.
diszites: nalunk mindig fel van diszitve a haz kivul belul.Henivel iden narancsba szurkalunk szegfuszeget, gipszkiontunk karacsonyfadiszeket es megfestjuk oket.en mar nagyon varom.:-)
érdekes, gyerekkoromban én is hülyének éreztem a mennyből az angyalt, de most, felnőttkoromban már nem... épp, mert a gyerekkori érzéseket hozza vissza...
szerintem egyébként a karácsony "fizikai" körülményei, mármint, hogy mit eszünk, milyen ajándékot adunk, miylen fát állítunk, sokkal kevésbé számítanak, mint az, hogy együtt jól érezzük magunkat, stressz- és veszekedésmentesen. Mondjuk a gyerekkel együtt süssünk sütit, akármilyen nagy rumlit is eredményez ez a lakásban. Nekem azok a jó emlékeim, hogy karácsonykor csak molyoltunk, kicsit főztünk-sütöttünk, ajándékot csomagoltunk, ajándéknak örültünk, szaloncukrot zabáltunk, a papírt meg eldugtuk a szekrény mögé, ránk dőlt a karácsonyfa, ilyesmi...
Karácsony = minél szélesebb fenyőfa, annál jobb (mi nem a magasságra utaztunk, hanem a "dagadtságra"). Nekem volt egy nagynéném, aki meghalt nemrég, ő mindig velünk karácsonyozott és mindig ő sütötte a bejglit - senkise azóta olyan finomat. Kislányként annyira vártam, hogy megérkezzen, hogy mikor megszólalt a kaputelefon, harisnyában ,papucs nélkül rohantam le elé. Kaja: halászlé, majonézes saláta, rántott hal, zserbó és gyümölcstorta - az ünnepélyesebbik étkészlettel és karácsonyos szalvétával terítve. (Jut eszembe - kb. ovis koromtól kezdve mindig valamit hajtogattam a szalvétából vagy ragasztottam rájuk karácsonyos matricát és segítettem teríteni, ezt is imádtam.) Szép ruhába öltözés 24-én este, sétálás 25én. Ja és 25-én reggelire kizárólag zserbó és anno bejgli fogyasztása - van egy régi, gyönyörű, virágos teázóskészlet, amit szinte csak dec.25én reggel látok. És még egy: az sk. karácsonyfadíszek.
Nekem annyi helyzeti előnyöm van a hozzád hasonló múltam ellenére a mégis csodálatossá lett karácsonyaim kérdésében, hogy a "kapott" családomnál (anyósék) mindig nagyon meghitt volt a karácsony, és én belecsöppentem... Nekem nagyon sokat jelent az is, hogy sokan vagyunk együtt karácsonykor (anyósomék, sógornőmék, tesóm és mi). Szenteste mindenképp így vagyunk. Vacsora, ajándékozás mindig így együtt. Persze az is helyzeti előny, hogy anyósoméknál vagyunk, és istenien főz, úgyhogy csak a jó jut nekem. Viszont 25-26-án én főzöm itthon, előre eltervezett menüket. A kettőből egyik nap csak hármasban vagyunk, a másik nap a legközelebbi barátainkkal együtt főzünk. Persze karácsonyfa mindegyikünknél, gyertyák, minimális lakásdíszítés szintén (én nem vagyok se túl kreatív, se túl sok szépérzékkel megáldva, így inkább a fényekre helyezem a hangsúlyt). Meg hát a bejglisütést is nevezhetjük évek óta tartó hagyománynak:). Meg majd még úgyis beszélgetünk erről, jó?!!!!!:)
Szilvi/szlivka
Azt el is felejtettem írni, hogy vannak a családunkban (by anyósom) évek óta tartó szokások karácsonykor, amit mindig ugyanúgy csinálunk. Pl. vacsora többnyire nagyon hasonló évről évre; vacsora után még az asztal körül ülve anyósom felbont egy narancsot és mindenki megeszik belőle egy gerezdet, mondván, hogy ílyen szorosan tartson össze mindig ez a család, mint ahogy a narancsgerezdek egységet alkotnak (nem tudom honnan vették ezt a szokást, de ők mindig is csinálták), meg majd még biztos eszembe fognak jutni ilyesmik.
Énekelni viszont nem énekelünk, csak csillagszórózunk, azaz meggyújtjuk a fán a csillagszórókat és lekapcsoljuk a villanyt és csak nézzük (Petra meg sikongat örömében, meg majdnem mi is:)).... Na, tényleg abbahagyom, tovább majd szóban:).
Szilvi/szlivka
Megjegyzés küldése