Ilyen az, amikor a kiugrott könyökű gyerek rossz dokihoz kerül elsőre. Aztán másodikra jó dokihoz, de addigra a tíz perces művelet négy és fél órára nyúlik, és két napra gipszben végzi az alany. Nem, nem akarom elmesélni, mennyire megalázó, felháborító és embertelen élményt nyújtott nekünk tegnap egy doki Vácon, mert a gondolatra is epe gyűlik a torkomba. Pedig mindenki más (nem kevés) ott dolgozó szokásosan nagyon kedves, emberséges és szakmailag topon lévő volt. Az az egy pedig szarjon sünt naphosszat, és kívánom neki, hogy a fájdalmát nyilvánítsák hisztinek...
De azért az rendes volt Milostól, hogy ezzel a kis viccel megvárta a vizsgaidőszak végét...
2 megjegyzés:
szia
Vannak itt zugolvasók is
Tök jó, hogy írtál, és jó, hogy jól sikerültek a vizsgák, és elégedett vagy (lehetsz is).
Szegény kisfiad, sajnálom, hogy tuskó volt a doki.
szia, Ági
most már tessék visszaszokni ide
A kórházas részét hagynám én is... de hogy mekkorát nőtt ez a kis ember! És milyen zabálnivaló, ahogy mosolyog!
Megjegyzés küldése