Végső visszaszámlálás...
Iskolatáska, tecnika doboz, tornazsák bepakolva, füzetek felcimkézve, ünneplő ruha kimosva, vasalva, szépen kiterítve.
Miközben a listáról olvasva szépen mindent összekészítettünk, csendesen megszólalt: "anya, azért izgulok..."
"Én is" -válaszoltam, és ebben maradtunk...
Holnap egy nagyon hosszú út első lépését teszi meg. Én pedig büszke vagyok rá, hogy van egy nagy, okos lányom...
2010/08/31
2010/08/28
Könyvklub
Stephenie Meyer - Twillight
Richelle Mead - Vámpírakadémia
Na már megint ezek a szerelmes tini vámpírkönyvek... Ez a nő sokkal jobban ír, mint Meyer, nem olyan terjengős, bő lére eresztett, viszont kicsit izzadtságszagú az elején, kitűnik az erőlködés, hogy valami különleges világ kerekedjen ki a szokványos vámpírsztorikhoz képest. Maga a körítés nekem erőltetett, de teljes mértékig megbocsájtható.
Az egész onnan indult, hogy olvastam a Mancs-ban egy egész jó kritikát a most megjelent harmadik részről (ami azért valljuk be, nem semmi, ha a hiperkultursznob Mancs egy ilyen kaliberű könyvről jót ír, az nem véletlenül kelti fel az ember figyelmét).
Mivel a Twillight óta nem nagyon találtam magamnak olvasnivalót, már eléggé nyüglődtem, nekem a lételemem az olvasás (főleg, hogy az új szobánkban az ágyban is hódolhatok ennek a szenvedélyemnek). Hiába kezdtem neki a Tetovált lánynak többször is, az valahogy nem csúszott.
Egy szó, mint száz, Jura meglepett ezzel a könyvvel, én pedig nekiláttam. Az első száz oldalnál még azt válaszoltam az érdeklődésére, hogy háááát, szódával elmegy. Aztán egyszercsak bumm, beindult a történet, pörgött, beszívott, megrágott, kiköpött. Nagyon jót tesz neki, hogy sallang- és picsogásmentes, akciódús.
Másnap is csak olvastam-olvastam, és amikor Timi hívott (valami bevásárlóközpontból), gyorsan megvetettem vele a második részt, az oviban meg is kaptam. A harmadikat Jura hozta szirénázva tegnap este, fél éjjel, és ma csak olvastam, olvastam... Külön jólesik, hogy van benne némi orosz-vonal.
Angolul van még kettő és tervben egy harmadik. Most ehetem a kefét, mert persze a legizgalmasabb résznél fejeződött be a harmadik könyv.
Konklúzió: aki szerette a Twillight-ot, annak nagy eséllyel ez is tetszeni fog, engem ezek a vámpíros könyvek most már tényleg megvettek kilóra, jöhet az Éjszaka Háza is...
Richelle Mead - Vámpírakadémia
Na már megint ezek a szerelmes tini vámpírkönyvek... Ez a nő sokkal jobban ír, mint Meyer, nem olyan terjengős, bő lére eresztett, viszont kicsit izzadtságszagú az elején, kitűnik az erőlködés, hogy valami különleges világ kerekedjen ki a szokványos vámpírsztorikhoz képest. Maga a körítés nekem erőltetett, de teljes mértékig megbocsájtható.
Az egész onnan indult, hogy olvastam a Mancs-ban egy egész jó kritikát a most megjelent harmadik részről (ami azért valljuk be, nem semmi, ha a hiperkultursznob Mancs egy ilyen kaliberű könyvről jót ír, az nem véletlenül kelti fel az ember figyelmét).
Mivel a Twillight óta nem nagyon találtam magamnak olvasnivalót, már eléggé nyüglődtem, nekem a lételemem az olvasás (főleg, hogy az új szobánkban az ágyban is hódolhatok ennek a szenvedélyemnek). Hiába kezdtem neki a Tetovált lánynak többször is, az valahogy nem csúszott.
Egy szó, mint száz, Jura meglepett ezzel a könyvvel, én pedig nekiláttam. Az első száz oldalnál még azt válaszoltam az érdeklődésére, hogy háááát, szódával elmegy. Aztán egyszercsak bumm, beindult a történet, pörgött, beszívott, megrágott, kiköpött. Nagyon jót tesz neki, hogy sallang- és picsogásmentes, akciódús.
Másnap is csak olvastam-olvastam, és amikor Timi hívott (valami bevásárlóközpontból), gyorsan megvetettem vele a második részt, az oviban meg is kaptam. A harmadikat Jura hozta szirénázva tegnap este, fél éjjel, és ma csak olvastam, olvastam... Külön jólesik, hogy van benne némi orosz-vonal.
Angolul van még kettő és tervben egy harmadik. Most ehetem a kefét, mert persze a legizgalmasabb résznél fejeződött be a harmadik könyv.
Konklúzió: aki szerette a Twillight-ot, annak nagy eséllyel ez is tetszeni fog, engem ezek a vámpíros könyvek most már tényleg megvettek kilóra, jöhet az Éjszaka Háza is...
2010/08/23
Számokban: kb. 80 cm, és 10860 gramm, 12 db fog.
Két hétig szinte ijesztően sokat aludt, most ijesztően sokat
Amióta saját szobája van, átalussza az éjszakát is. És hát igen... még mindig szopizik. Elég sokat.
Viszont annnnnnyira cuki, hogy azt el sem tudom mondani. Egyszerűen tökéletes gyerek. Utánzós korszakában van, mindig, mindenkit utánoz, főleg Emmát, akire úgy tekint, mint egy istenségre...
Egy mázli ez a gyerek, egy isten lába...
2010/08/22
Most zajlik Amerikában a Lost-os eredeti cuccok aukciója. Nagyon durva, többezer dollárokért mennek el a szereplők ruhái és más kellékek.
Ma megy kb. 400-ig, holnap este folytatódik a másik fele. Nézzétek meg itt.
Ma megy kb. 400-ig, holnap este folytatódik a másik fele. Nézzétek meg itt.
2010/08/17
2010/08/15
Meghalt az egyik ovistárs anyuka, 39 éves volt. Decemberben fedeztek fel nála egy alattomos rákot, áttétes, műthetetlen. Erős, egészséges, vidám nő volt, és nyolc hónap alatt végzett vele ez a szörnyűség. Egy hatéves kisfiút és egy két és fél éves kislányt hagyott itt.
Napok óta a fejemben jár, nem értem, nem tudom felfogni. Azt mondják, neki már megváltás volt a halál. Az ittmaradottaknak mindig nehezebb. Annak az édes, okos kisfiúnak, akinek egy éve még az volt a legnagyobb gondja, hogy hogyan kerüljön a lányom mellé párnak a kiránduláson. Most végignézte, ahogy az anyját felemészti a betegség, a kemók. Az anyját, akivel úgy voltak, mint a borsó, meg a héjja.
Hogyan tud talpra állni egy család egy ekkora tragédia után?!
Napok óta a fejemben jár, nem értem, nem tudom felfogni. Azt mondják, neki már megváltás volt a halál. Az ittmaradottaknak mindig nehezebb. Annak az édes, okos kisfiúnak, akinek egy éve még az volt a legnagyobb gondja, hogy hogyan kerüljön a lányom mellé párnak a kiránduláson. Most végignézte, ahogy az anyját felemészti a betegség, a kemók. Az anyját, akivel úgy voltak, mint a borsó, meg a héjja.
Hogyan tud talpra állni egy család egy ekkora tragédia után?!
2010/08/14
2010/08/05
2010/08/04
Már egy hete csak a mamára gondolok csont nélkül átalszik éjszakákat, megtoldva azzal, hogy hat helyett nyolc-kilenc körül ébred.
De mivel a jógyerekségi együttható állandó, cserében napközben szinet folyamatosan ordít, vagy zokog. Egyébként meg is értem, az utolsó négyesét növeszti, az ínyén az Andok hegyvonulata rajzolódik, közvetlenül kibukkanás előtt. Valószínűleg én is visítanék vég nélkül.
De mivel a jógyerekségi együttható állandó, cserében napközben szinet folyamatosan ordít, vagy zokog. Egyébként meg is értem, az utolsó négyesét növeszti, az ínyén az Andok hegyvonulata rajzolódik, közvetlenül kibukkanás előtt. Valószínűleg én is visítanék vég nélkül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)