Remekül sikerült az év első napja. Ha az egész év ilyen lesz, akkor remek dolgok várnak ránk.
Reggel sokáig hagytak szunyálni ezek a rendes kis népek.
Fincsi kis punnyadás egész nap, majd délután elmentünk a Rosinantéba ebédelni (vagyorázni).
A gyerekek aludtak odafelé menet, így egészen elviselhető módon viselkedtek.
Az étel egészen különlegesen finom volt, mint mindig a Rosinantéban.
Mondjuk volt egy-két zökkenő is. A fennhangon ordított "kakaaaaa" nem annyira vicces.
Aztán Emma tényleg elment kakilni, apukája kísérte, de valamiért otthagyta a wc-ben, így nem is hallotta, mikor végzett. Tehát Emma letolt gatyával rontott vissza az előtérbe.
(Ez egy családias panzió, az étterem egy nappali-szerűségből nyílik.) A pincérnő éppen mellettem állt, majdnem kiesett a kezéből a tálca, rámmeredt, és azt mondta: "A kislány letolt bugyival jött ki..."
De szerencsére mire reagálhattam volna, Jura visszaterelte a kis szatírt a wc-re.

De ha ez még nem lett volna elég, ezek után Emma sugárzó arcal szaladt felém, és az ajtóból azt süvítette: " képzeld anya, fosiztaaaaam!"
De nem, a föld mégsem nyílt meg alattam...
Távozóban megígértük a tulajdonosoknak, hogy pár év múlva visszajövünk, majd ha megtanultak a gyerekeink viselkedni...

Végül visszakompoztunk Dunakeszire, és rohantunk (a jeges utakon) Edináékhoz, akik meghívtak minket egy újévi koccintásra.
Azt hittük, hogy csak a végére érünk oda, de még javában tartott a mulatság. Jó kis baráti összejövetel volt, tízre értünk haza.
Jó nap volt, ha ilyen lesz az év is, akkor remek idők várnak ránk.