Csak szép sorban...

Múlt heti visszatekintő képekben:

Szuper ez az intenzív úszás, bár nagyon fárasztó három gyereket egyedül úszni vinni, igazán megéri. Sokat ügyesedtek, és jól szórakoztunk.

Sellő és kalóz tábor

Ezen a héten a Varázsuszi szervezte táborban voltak. Napi egy úszás volt, a többi időszakban pedig a fenti tematika köré épített kézműveskedés, játék.
Nagyon, nagyon színvonalas volt, a barkácsolós rész pedig messze felülmúlta minden várakozásomat. Bikinifelsőt festettek-hímeztek, fa kardot készítettek, nemezeltek, iránytűt és kalózhajót eszkábáltak, közben pedig aranyrögöket gyűjtöttek. A rettenetes hőség ellenére nagyon jól érezték magukat.
Ma volt a lányok szinkron bemutatója, amit a lenti youtube-os felvételeken meg is örökítettem.
Óra végén így ki voltak purcanva a csajok:

Emma víz alatt úszik

Szinkron bemutató

Emma a sorban utolsó előtti, rózsaszín virágos bikiniben, pink úszósapiban.

Milos úszik

Milos úszik

Uszibemutató

Előre bocsátom, rettenetes anya vagyok. Egy dolgot nem szeretek a fulltimemom helyzetemben, hogy minden bemutatóórára, ünnepségre nekem kell elmennem. Önként, dalolva, és élveznem KELL.
Erre a bemutatóra is úgy mentem, mint akinek a fogát húzzák. Szerencsére Milos hamar leküzdötte a "jaj, anya itt van, tapadjunk rá" hisztit, és ment a vízbe.
Ekkor én teljesen elhűltem, mert az én icurkapicurka kisbabám konkrétan ÚSZIK!

És vízen jár:

És mindezt nagyon, de nagyon élvezi! Nagy reményekkel tekintek a balatoni hétvége elé, már őt sem kell minden pillanatban életben tartani a medencében.

Ma kondizás után olyan dolgokat fedeztem fel a testemen, amikhez évek óta nem volt szerencsém. Izmok, gödröcskék. Csak ámultam, és bámultam.
Rögvest át is csattogtam a Müllerbe, és megjutalmaztam magam a régen áhított arckrémmel.

De hogy jól is írjak...
Gyúrunk vazze, Edinával. Még csak félve írom le, mert kétszer voltam mindösszesen, és hát az én kitartásommal hátizé, ki tudja, mi lesz belőle.
Edina mondta, hogy mérjem le magam centire, hogy honnan indulok. A haskerületemet utoljára szülés előtt mértem le (azaz két éve), azóta semmiképp nem vitt rá a lélek, nem véletlenül...
Tegnap odasandítottam, huhhh, blőőőe, számokkal nem sokkolnám a világhálót, feledje jótékony homály, egy biztos, több, mint amennyi lánykoromban a csípőbőségem volt...
Régen nagyon sokat jártam kondizni, főleg a szerelmi bánataimat kikúrálandó (ebből is látszik, hogy a történelem előtti időkről van szó), de bármennyire is le vagyok pattanva, pont olyan jól esett, mint akkor.
Remélem kitart a lelkesedésem, mert nagyon rámfér mindenféle szempontból...

Egy kis szarakodás...

A kutya természetesen megvárta azt a reggelt, amikor Jura nincs itthon, és nagy lelkesen összefosta-hugyozta az előszobát.
Valami brutális volt a látvány- és szageffekt, mikor lejöttem (az egyébként szintén becsinált) gyerekkel.
Nagyon érdekes, mert Jura szemrebbenés nélkül takarít fel ilyen ocsmányságokat, akár hajnali hatkor is, míg én küzdök azzal, hogy oda ne rókázzak mellé. Cserében viszont még egyik gyerekem sem tudott olyat produkálni, ami akár csak egy kicsit is zavart volna. Jura viszont attól van rosszul...
Egyébként is zombi vagyok, az összes gyerek összevissza mászkált-ébredt egész éjjel, leszámítva azt a másfél órát, mikor én nem tudtam aludni. Ötkor már édesdeden el is szunnyadtam, gyomromban Iván lábával, de Milos fél hatkor megfújta a riadókürtöket.
Kilencre megyek tornára, remélem nem alszom el relax közben...

Az első hastánc óra

nagyon szuper volt. Az első órában bemelegítés volt, a másodikban tánc. Bár ez kezdő csoport, a haladók kicsit megszállták a termet, mert valami fellépésre készülnek. Mi hárman totál újoncok csak lestünk, mint Rozi a moziban. Egy sima riszálás is bonyolult lépések sora, minden tagját az embernek megfelelően kell mozgatni, nagyon durva, iszonyú sokat kell gyakorolni.
Érdekes, hogy mennyire mást hoz ki az emberekből a saját nemtudásuk. A másik újonc csaj teljesen le volt törve óra végére, hogy mennyire béna, és mennyire nem megy neki, és ő sosem fog úgy táncolni, mint a haladók, nem is jön többet. Bennem meg pont az ellenkezője dolgozott. Igaz, hogy tök béna voltam, de először vagyok itt, addig fogom csinálni, amíg úgy nem megy, mint a többieknek, mert nagyon tetszik a dolog.
Szóval gyorsan rávettem a csajt, hogy inkább beszéljük rá a tanárt, hogy tartson nekünk plussz egy óra felzárkóztatót csütörtök délelőtt is. Enikő hajlik is rá, vannak más érdeklődők is ezügyben, még jövő héten kicsit megdolgozom.
Most persze kivagyok, mint a kutya, izomlázam van testszerte...

Keddenként hastáncra fogok járni, jupppíííí!