Allergia vizsgálat
Tegnap vittük Milost egy másik helyre tejallergia ügyben. Nagyon örülök, hogy váltottunk, egy laikus számára, mint én, szakmailag itt is teljesen rendjén volt a dolog, de a körítés sokkal-sokkal szimpatikusabb volt, mint a régi helyen.
Eleve ez egy gyerekrendelő, az egész hangulata is megfelelőbb egy kétéves számára, mint a BA.
Az asszisztens hölgy és a doktornő nagyon kedves volt, alapos, mindent elmagyarázott, és külön tetszett, hogy nem beszéltek rá azonnal a legdrágább vizsgálatra.
Nagyon gondosan kikérdeztek minket, partnerként kezeltek, nem a páciens bosszantó toldalékaként. Mivel nekem mogyoróallergiám van, ezért úgy döntött a doki néni, hogy teszteljük le erre is Milost. A szurkálós bőrpróba mellett tettük le a voksunkat első körben.
Nyolc karcolást kapott szegény mókuskám, sima tej, allergén tej, tojás, szója, kétféle mogyoró, egy kontroll negatív és egy kontroll pozitív. Egy hang nélkül tűrte a karcolást, inkább érdeklődve nézte az eseményeket. Szépen ült mozdulatlan kézzel nagyon sokáig. Szerintem fél óra biztos volt. A végén már kicsit huzigálta a kezét, de viszketett is neki rendesen.
Nagyon érdekes eredmény jött ki. A tej először bepirosodott, de az hamar el is múlt, így a végén a kétféle tejre, tojásra, szójára negatív jött ki, a kétféle mogyoróra pedig pozitív.
A doki néni szerint az arcán lévő pattanások is inkább az olajos magvakra való allergia miatt gyanúsak.
Hallelúja, ez az első doki, aki nem hajt el a vérbe, mikor felhozom Milos pattanásait. Születése óta ragyás a képe szegénykémnek, néha igazán csúnya. Ahány dokinak felhoztam eddig (incl. a főtótumfaktum gasztrós főorvosnőt is!), mindegyik azt mondta, hogy ó, az semmi.
Baszki a semmi az, mikor nem ragyás a gyerek feje... Kiderült, hogy csak oda kell figyelni, és rögtön kiderül, hogy mégis valami...
Mivel a tejre negatív jött ki, a következő napirendi pont a tejterhelés lesz, külön örömömre nem kétnapos kórházi bent fekvéssel, hanem ott a rendelőben egy erre kialakított szobában. Úgy beszéltük meg, hogy most egy teljes olajos magvak diéta, és 2-3 hét múlva tejterhelés, hogy az addig kiürült olajos magvak ne zavarjanak bele.
Kaptunk egy dietetikus hölgy e-mail-jét, ő segít abban, hogyan is legyen ez az egész. Beszélnem kell a bölcsisekkel is, hogy így is tudják-e vállalni a kaját, vagy főznöm kell Milosnak.
Hogy mennyit fizettünk? Sokat, de egy fillért sem bánok...

Most telefonáltak a bölcsiből, hogy Milos belázasodott. Nem tudok nem arra gondolni, hogy ez a hülye tej gyengítette le a szervezetét, hogy bekapta a betegséget.
Persze simán lehet, hogy semmi köze a kettőnek egymáshoz, de elég gyanús a dolog menete. Tejtermék, hasmenés, betegség. Ha csak annyira is, hogy az immunrendszerét lenyomta a tej miatti hasmenés.
Átjelentkeztem egy másik helyre allergia vizsgálat ügyében, a zsizzsik által ajánlott Gyógyuldába. Nagyon kellemesnek tűnik a hely, az ott dolgozó doki néni pedig publikált cikkeket a témában, nekem ez meggyőző. No meg az is, hogy mehetünk vasárnap, amit azzal indokolnak, hogy egy ilyen vizsgálathoz idő kell, ez pedig nagyon szimpatikus. Na és persze ne feledjük azt sem, hogy egy wokoholic férjjel mennyivel könnyebb egy ilyen időpontban orvoshoz vinni a gyereket, mint hétköznap. Ráadásul ez kifejezetten gyerekorvosi rendelő, nyilván van pelenkázó, és senkit nem lep meg egy esetlegesen visítva rohangászó, vagy ciciző kétéves.
Nem kérték, hogy egyen a gyerek tejterméket, bízzunk mindent a doktornőre felkiáltással.
Köszönöm a tippet, jövő vasárnap megyünk, majd beszámolok az eredményről...

Időpontok
Februárban megyünk Milossal nefrológiára, és allergia vizsgálatra is. A nefrológiától már nem tartok, bár előtte pár nappal biztos bent lesz a zabszem.
Az allergia vizsgálat pocsék lesz, mert előtte 2-3 nappal el kell kezdeni tejterméket adni Milosnak, hogy a vérvizsgálat kimutasson valamit, ez pedig nagymértékű kínlódással fog járni.
Valamint az sem elhanyagolható tény, hogy ez utóbbi iszonyat drága lesz...

Kicsi Milosom újra nőtt egy nagyot. Az ő nagy örömére, és a mi gyakori bosszúságunkra eléri a kilincseket.
Viszont befejeztük a tejes dolgok kóstoltatását, ugyanis rettenetes csípős hasmenés tört rá, ami napokig kínozta. Most napok óta nem kap tejes dolgokat, így lassan javul a helyzet...

Milos és a tejföl
Nagy remények horgadtak fel bennem, mert a tejallergiájához képest komoly adag tejfölt evett meg (egy evőkanálnyit biztosan), és semmi, de semmi nyoma sincs! Pedig ez a harmadik nap.

Reggel Miloska bepakolt egy hatalmas adag avokádókrémet, amiben természetesen volt tejföl is. Most nagy izgulásban vagyunk, mert ez az első direkt tejtermék, amit eszik. Egyelőre nincs baja, éjjel fog kiderülni, hogy megbirkózik-e vele.
A karján viszont mintha látnám a pillangó vírus kezdeti nyomait, de lehet, hogy a tejföl...

Köhögés

No hát addig nem tágítottam (sokat sejtetően le is ültem a doki néni műanyag hokedlijére), amíg alapos magyarázatot nem kaptam a dolgok állása felől.
Tehát:
A köhögés oka legtöbbször allergia. Igen, ezt tudjuk, van neki tejallergiája. Tartjuk a diétát.
Lehet még tojás allergia is, tehát mostantól két hétre leállunk a tojásról is.
Egyéb allergia vizsgálatra elküldeni felesleges, mert legtöbbször nem ad megbízható eredményt a dolog ilyen kis korban. Ehhez már volt szerencsénk (vö. szuper gasztrós doki, aki sok pénzért azt mondta: igaza lehet anyuka, ez tényleg tejallergiának tűnik...).
Pullmonológia egyenlőre felesleges, hiszen ott max. alávetnék egy csomó kellemetlen vizsgálatnak, aminek aztán túl sok értelme nem lenne, hiszen nem lenne terápiás vonzata. Hiszen nem fullad, nincs szüksége oxigénre, tehát nem állítanák be gyógyszerre. Már csak a veséje miatt sem.
Akkor meg tényleg tök felesleges a hörgőtükrözés, attól nem javul a helyzet, ha tudjuk, hogy szűkülete van a hörgőkben (is - ez egy ilyen szűkületes gyerek).
Köptető nem kell, használjuk a gyógyszerporlasztót napi háromszor, valamint holnap vérvétel és torokkenet, hátha vashiánya van.

Így világosan elmagyarázva tökéletesen érthető az egész helyzet, csak kérdem én miért úgy kell ezt az egészet kitaposni a dokiból, miért nem lehet ezt elmondani nyaggatás nélkül is?

Milostudomány

Fújja az orrát, méghozzá ügyesen.
Mondjuk nem is csoda, megint hetek óta beteg. Most nagyon örülök, mert végre feljött az orrába a hurut, ki tudja fújni, ami komoly előrelépés ahhoz képest, hogy hetek óta a mellkasában hörög-morog, ciripel, sípol, szörcsög a cucc. Amitől persze köhög, öklendezik, aztán hányás a vége.
A doki néni szerint hajlamos arra, hogy letapadjon neki a cucc, amitől obtruktív bronchitis alakul ki. Utánaolvastam, és az derült ki, hogy ez összefügg a tejallergiával is...
Szóval neki már volt kettő ilyen (legutóbb decemberben), és három után kivizsgálás javasolt... Háköszi...

Rinyaposzt

Ha lenne erőm a lábamat felemelni, akkor tényként közölhetném: az utolsókat rúgom.
Nem bírom tovább az óránkénti keléseket, egy év után eljutottam a "jaj szegény kisbabám, biztos baja van" állapottól a "megfojtom a büdös kölkit, ha tovább vonyít" állapotig.
Az a furcsa, hogy tegnapelőtt még úgy volt, és tegnapra meg már így, mintha egy nap alatt szállt volna el belőlem az összes türelem és megértés.
Vagy csak különösen szar éjszakám volt nekem is, és ma éjszakára megint türelmes és megértő leszek. Remélem.
Főleg, hogy napközben is nagyon vacakul alszik, és amikor ébren van, akkor meg sír. Vagy a foga, vagy a hasa. Ha utóbbi, akkor a gasztrós doki tehet nekem egy kurva nagy szivességet, miszerint anyuka nem kell olyan szigorú diétát tartania, apránként elkezdhet enni tejterméket.
Egy hete egy kicsi tejfől, egy falat sajt lecsúszott, és láss csodát, virít az ekcéma a lábán, és megint nem alszik. Mától újra totál tejmentesen vagyok, meglássuk...

Szóval ezért is nem írok, nincs mit, nincs is gondolat a fejemben, a túlélésre játszom.

Úgy tűnik, tényleg a tej a ludas.
Egy hétig semmi tejet-tejterméket nem ettem. Szilveszterkor kicsit kilengtem, becsúszott egy tejeskávé, és egy kevés sajt. Ma láttam, hogy újra felpiroslottak a foltok a hasán...