Számtalanszor kérem Jurát, hogy ne kapcsoljon be reggel olyan tévé-, vagy rádióadót, ahol esetleg politikusok nyilatkozhatnak, mert reggel különösen alacsony a baromságtűrő ingerküszöböm.
Ma regggel különösen érzékeny voltam, lévén hajnali kettőkor értünk haza, és az odakint tomboló orkántól rettenetes migrén gyötört, erre mit hallok a tévéből?
Valamelyik agyament, eszement vadbarom közli, hogy az újszülött azért sír fel mikor megszületik, mert ő pontosan tisztában van vele, hogy megszületése pillanatában neki mittomén-hánymillió forint államadóssága van.
Nem szoktam ennyire felpaprikázni magam ezeken, és még csak nem is vagyok célcsoportban a választási kampányhoz (hiszen pontosan tudom kire fogok szavazni), és lehet hogy egy nagyon rossz pillanatban jutott be az agyamba ez a mondat, de ezen nagyon kiakadtam.
Azt már régóta gyanítom hogy a politikusi pályához elengedhetetlen a spontán elhalt homloklebeny (vagy orvosi igazolás a lobotómiáról), de már az is kezd világossá válni, hogy egy sikeres karrierhez minimum élmezőnyben kell lenni az egy percre eső legtöbb baromságot mondó versenyben is.