"A kisegér beszaladt az istállóba, és fúrt magának egy kis szobácskát az istálló falában. Bizony. Telehordta szalmával, abból készített magának ágyat. A tehenek belehelték az istállót, ezért meleg lett az egérke szobájában is.
Amikor a gazda jött fejni a teheneket, akkor öntött a kisegér tálkájába egy kis tejet, mert az egérke nagyon szereti a tejet..." És így tovább hosszasan. Ez a mama mese, áthömpölyög az estéken át. Fürdetéskor kezdődik, Emma csillogó szemmel hallgatja az állatokról szóló soha véget nem érő mesét.
Én soha nem tudnék ilyen varázslatos meséket kitalálni. Anyu olyan anya, amilyen. De nagymamának mármár tökéletes. Ez a klassz dolog.