Napok óta rosszkedvű vagyok. Nem tudom, mi lehet az oka, biztos a hormonok, a korai sötétedés, hogy le vagyunk tiltva a szexről, hogy Jurát lényegében 3 hete nem is nagyon láttuk, ő is fáradt, túlhajszolt emiatt a hülye budget miatt, és persze mire megkönnyebbülök, hogy X forint maradt ehónapra, kisakkozom a kiadásokat, akkor méég jön egy valami, amit ki kell fizetni.
Legszívesebben elvermelném magam egy sötét sarokba, és várnám a tavaszt.
És most, ahogy leírom ezeket, rá is jöttem, hogy mi a bajom.
Az a kibaszott Karácsony jön már megint. Minden évben azt hiszem, hogy na most, végre megszabadultam a Karácsony-fóbiámtól, most végre úgy ülhetem meg, ahogy a többi, normális ember, aki várja a Karácsonyt, és tervezget, díszítget, vásárol, süt-főz.
Nekem meg hiába az évek terápiája, a soksok kineziológiai kezelés, egyre sunyibban tör rám a Karácsonypara. Úgy ül a szívemen, mint megannyi vérszívó lidérc.
Mint az arachnophobiásnak egy pókkal teli szoba. Először csak rosszkedvű leszek, aztán szorongok, minden kis baromságon kiborulok, nyomott vagyok, rámtör a menekülés-vágy. Nem értem, keresem-kutatom az okát, aztán hopp, felgyúl a százas izzó az agyam sötétjében.
Innentől tulajdonképpen már sokkal jobb is. Már csak túl kell élni ezt a másfél hónapot...
2008/11/15
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
10 megjegyzés:
szuperbrutál sokkterápia? valami extrém készülődés karácsonyra? egész ház kidíszítésa aranycsillagocskákkal, rengeteg ablakkép készítése, karácsonyi dalok betanulása? :DDD
esetlega karacsony komplett
negligalasa? konnyed csaladi vacsi, sok egyutt toltott ido, ajandek csak a gyerekeknek, semmi takaritas/para/fejveszett vasarlas?
szerintem a gyerekeidnek annyira jo a gyerekkora, hogy nem hianyozna a tokeletes karacsony , foleg ha ideges anyaval parosul :-) nyugi... :-)
Betérés a zsidó hitbe?
muzsi azt már próbáltam, vááááá! :-)
kira ezt csináljuk, nincs nagy felhajtás. én szívem szerint az egészet kivonnám az életemből, de ezt nyilván nem tehetem meg a gyerekek miatt. ráadásul ők élvezik az egész macerát, a házdíszítéstől kezdve a csillagszórókig mindent. próbálom átfordítani az agyamat arra, hogy ez róluk szól, nem rólam, olyan ez, mint egy naaagy, közös szülinap (mert a szülinapok körüli felhatjással sosincs semmi bajom).
mamaka na erre már én is gondoltam, de lásd fent, nem tehetem meg a gyerekekkel.
majd ha felnőttek, és én még mindig nem barátkoztam meg a Karácsonnyal, akkor végre kedvemre ingorálhatom ezt az ünnepet. legalább ha saját családjuk lesz, egy hülye szülővel kevesebb lesz, aki csak magának követeli őket unokástúl ilyenkor :-D
hat, kitartas ;-)ne is gondolj ra, advent kezdete is meg majdnem ket gyonyoru novemberi het :-) (csak a varosba ne menj, mert ott mar minden a karacsonyrol szol)
Szerintem próbáld úgy, hogy nem csinálsz különösebb előkészületeket, legalábbis nem nagyobbat, mint mondjuk valamelyik gyereked szülinapja előtt, és hangold rá az agyadat, hogy ez most a két gyereknek együtt ünnepi buli. Aztán annyival max. több az egész, hogy vesztek egy fenyőt. Amikor meg eljönk a buli napja (ne karácsonyt mondogass magadban, hanem mondjuk gyerekek buliját, amit négyesben tartotok vagy ilyesmi), akkor a buli egyik programja a fadíszítés közösen. A kaja meg szintén annyi, mint a szülinapra csinálnál, nem kell neked ragaszkodnod a karácsonyi kajákhoz. Főzz egy jó vacsorát négyeteknek. Ajándékvásárlást is úgy csináld, mintha mindegyiknek a szülinapjára vennél valamit. Csak most egyszerre lesz:):). Szóval a helyedben én ezt tenném, átprogramoznám az agyamban ezt az egészet.
Úgysem lesz idén közös bejglisütés szerintem (sajnos) mzs-család bővülése miatt:(:(.
kira bizony, bizony, mindent belep a csillogó girlandok hada :-)
szlivka igen, most erre gyúrok.
minden évben elhatározom, hogy na most sikerülni fog. és jobb is évről évre, egyre kevésbé érzem azt, hogy el kéne bújnom egy sarokba,, és újévig nyüszítenem :-)))
De azért vagyok ám ilyen okos(kodó) ebben a témában, mert nekem pont olyan gyerekkorom, és ezáltal pont olyan "élvezetes" karácsonyi időszakaim voltak, mint neked lehettek:(. Amikor megismerkedtem Zolival és az első karácsonyt töltöttem náluk, szent meggyőződésem volt, hogy ezek totálisan dilisek, és azt hiszik, hogy filmet forgatnak rólunk ezért csinálják ezt a "szeressükegymástgyerekek" műsort:). Aztán persze idővel rájöttem, hogy nem, ezek tényleg így élnek, és hogy én vagyok lelkiszegény. De ez sok évembe telt és sok agyáthangolásomba:). Annyi előnyöm (persze nézőpont kérdése, hogy ez honnan előny:) van veled szemben, hogy pár évvel idősebb vagyok tőled, meg 15 éve vagyok Zolival, úgyhogy hidd el eljön a te időd is:):):).
amúgy szerintem simán csinálhatnánk közös beiglisütést, max Mzs most kimarad belőle, csak max sütünk neki is, na?:)
szlivka hát igen, tudom...
egyszerűen nem akarok már mindent a sanyarú gyerekkoromra kenni. okés, ez volt, túl kell lépnem, bakker 30 éves vagyok, nem takarózhatok mindig azzal, hogy az anyám mennyi mindent elcseszett...
Már én sem gondolom, hogy akik egymás nyakába borulnak karácsonykor, azok csak egy kávéreklám szereplői lehetnek.
pont ezért bosszant, hogy azért csak bennem van a depi még mindig, miközben egyre inkább kezdem élvezni a karácsonyi dolgokat.
Lehet, hogy még idő, mééég, mééég, talán nem kéne ennyire türelmetlennek lennem, de közben az is nyomaszt, hogy a gyerekeim pedig most kicsik, most kell nekik szép karácsonyi élményeket adnom...
orsoly süthetünk, én sajnos nem tudom felajánlani a konyhámat, mert szar a sütőm (továbbra is), felemásul süt.
Megjegyzés küldése