Egész hétvégén barkácsoltuk. Egy régi cipőtartó esett áldozatul a fűrésznek és a festéknek. Vékony lécekből állt, azt előbb szétfűrészeltük, majd összeszögeztük madáretetővé.
A festés a gyerekek munkája teljesen (persze leginkább Emma dolgozott vele), a tervezés és kivitelezés Jura érdeme, én koordináltam a munkafázisokat.
Külön extra a madárlépcső (a sorszámosztó automatát és a fotocellás ajtó ötletét elvetettük):
Íme oldalról-alulról:
Itt az alja, ami a legszínesebb, hiszen a fára akasztva az ovisok főleg alulról látják majd. A léceket külön-külön festették a kis művészek temperával. A tető görögösen világoskék, a madarak jókedvét hivatott meghozni, még zord, szürke téli napokon is. A tetőre és az oldalfalakra ragasztott kéregdarabok pedig othonossá teszik számukra az etetőt. Az egész etető zománcspray-vel van impregnálva.
4 megjegyzés:
Ügyesek vagytok. Boldog névnapot Emmának!
sirwins
ez marha jó néz ki!
csak csendben megkérdezem - nincs nektek macskátok véletlenül? :) ő biztosan örülni fog a kertbe szoktatott madaraknak, de te is? én ma reggel kaptam kis cinkét ajándékba, hát még mindig próbálom feldolgozni.. szomszéd néni madár etetős, közös a tetőterasz, egy élmény lesz a tél -brrr..
ez az oviba készült a madáretető páléyázatra...
Megjegyzés küldése