Trendi kismama

Van az oviban egy új anyuka, két gyereke jár oda ősztől. A kislány Ivánnal egy csoportba jár a kisfiú egy másikba. Gyönyörű szép, okos, szelíd, kedves gyerekek.
Anyuka szintén a harmadik gyerekét várja, nemsokára szülni fog (velük él még apuka előző házasságából született nagyobb kislánya is).
Ő a trendi anyuka, kismamabarbie. Van vagy 180 cm magas, nádszálkarcsú, vékony bokáján pántos tűsarkú topán, lurex harisnyája ezer szikrát vet az őszi napsütésben, miniszoknyája éppen csak takarja formás fenekét. Cuki, mélyen dekoltált top-ja alatt egy strandlabda feszül, felette még éppen szolídan nagy méretűre szilikonozott cicjei peckesen állnak.
Az arca klasszikusan ovális, sminkje mindig tökéletes, kék szemei kedvesen tekintenek a világra, szőke haja gondosan ondolált csigákban omlik a hátára.
Azt hinné az ember, hogy egy ostoba, beképzelt liba (na persze az előítéletek), de a minap szóba elegyedtem vele, és kiderült, hogy legalább olyan kedves és szelíd, mint a gyerekei.
Túl sokat nem beszélgettem vele, és nem is mertem túl bizalmas hangot megütni, pedig olyan szivesen megtudnám, hogy vajon őt is kínozzák-e a terhesnyavaják.
Valahogy elképzelhetetlennek tartom, hogy aranyere legyen, hogy őt is bántják a szelek, hogy nem tud aludni, mert egész éjjel rohadtul fáj valamije, és akkor reggel úgy néz ki, mint akit lehánytak (és úgy is érzi magát), és láthatólag nem dagad a lába (felfoghatatlan), és nem is úgy jár, mint egy hasmenéses pingvin.

Előbb-utóbb kifürkészem a titkát...