Mélységes mélyen szégyenlem a pofámat. De komolyan.
Ma ünnepeljük a második házassági évfordulónkat. Laci felkészült, nagy titokban megszervezett egy csodás délutánt. Elvitt egy day spa szalonba, ahol agyonkényeztettek minket. Bevezettek egy szobába, ahol csak gyertyák világítottak, és a szoba túlsó felén egy nagy kád forró fürd? várt ránk, illatos, habos, virágszirmokkal teleszórt. A faburkolaton gyertyák, színes kövek, és egy-egy pohár bor állt. Miután egyedül maradtunk húsz percre, elnyúltunk egymással szemben, és átadtuk magunkat a jobbnál jobb érzéseknek. Húsz perc után visszajött a két massz?r, és egy órás aromaterápiás masszázst kaptunk.
Mindezek végeztével a teaházban egy csésze tea mellett beszélgettünk egy jót. Aztán még egy kellemes ebéd várt ránk.
Hát dióhéjjban ennyi.
Mindezekután most foghatnám én arra a passzivitásomat hogy se kocsim, se internetem, itt a világ végén vagyok bezárva két gyerekkel, hát mit is szervezhetnék. Még igaz is lenne. De egy nyomorult kártyát sem írtam.
Piszokság na!