2010/04/28

Tegnap megvolt az első iskolás szülői.
Az első fél órában az őrbottyáni iskola igazgatónője adta elő magát, meghallgathattuk az élettörténetét, munkásságát (bár ez senkit sem érdekelt).
Aztán Ildikó néni mesélt arról, honnan látszik, hogy egy gyerek iskolaérett. Ami mondjuk alapvetően érdekes dolog, de hát csupa olyan szülő ült ott, akinek iskolaéretté lett nyilvánítva a gyereke, mitöbb fel is vétetett az első osztályba.
Végül a másfél órából az utolsó húsz percben el is hangzott az érdemi mondanivaló, mi az iskola rendje, mik a szokások, megkaptuk a listát a nyáron beszerzendő cuccokról.
Persze szegény Judit elkésett miattam a munkahelyéről, hiszen ő vigyázott a gyerekekre...

1 megjegyzés:

szlivkaszilvi írta...

nekünk ma volt a szülőink, és döbbenetes volt, hogy ugyanez volt a menetrend. Majdnem felsikítottam, amikor belekezdtek az iskolaérettségbe, ráadásul (hogy űbereljelek téged) mindez DIAVETÍTÉSSEL aláfestve. Tisztára a főiskolán éreztem magam:). Tiszta vicc volt, komolyan mondom. Felfoghatatlan, hogy olyan szülőknek adják le ezt, akik már az óvóda/nevelési tanácsadó/akárki által iskolaéretté lettek nyilvánítva, már be is lettek iratva az iskolába, ahova fel is lettek véve iskolaérettségük révén. A falat vakartam. Mi volt ennek a célja??? Hátha valaki felugrik, hogy jaj, bocs, minden eddigi rosta ellenére mégsem tartom iskolaérettnek a gyerekemet, vagy mi?