2010/04/01

Mozgalmas egy nap volt, az biztos.
Reggel egy nagy pisivadászattal indult a nap. Nyolcig oda kellett érni a laborba két kémcső pisivel. Egy eresztés ment a csapba fütyimosás közben, egy másik eresztés egy adag kakába keveredett (próbáltatok már meg nyakig összeszart pelusból mininudlira ragasztott pisizacskót guberálni, hajnali hatkor? Tudunk élni, mi? Jura ennél a pontnál futamodott meg...)
Innentől kezdve totális szárazság. Hét perccel nyolc előtt gondoltam, leszedem a gyerekről a zacsit, most már úgyis mindegy, és ekkor megláttam, hogy kapás van. Azonnal bemosakodtunk, áttöltöttük a kémcsőbe a folyékony aranyat, és repülőstarttal indultam is.
Az éppen megérkező takarítónő meglepetésében kinyitotta nekem a kaput, úgy száguldottam lefelé a kocsifelhajtón.
Odaértem, pisi leadva, hurrá.

De ezzel még nem végeztünk az egészségügyben, mert tízre hivatalosak voltunk a fogászatra Ivánnal, akinek egy ütéstől elhalt (és ettől elfeketedett) az egyik első lapátfoga.
A doki néni kifúrta, és a gyökércsatornát kimosta fertőtlenítős folyadékkal.
Iván szuperbátor volt, bár nagyon izgult.
Kaptunk fecskendőt, meg tűt, minden este át kell mosni a lukat.
Egy klassz fájdalomdíj megvásárlása után hazajöttünk.

Mivel a nap hét ágra sütött, kinti programot irányoztam elő. Medvefarm!
Nagyon sokat fejlődött, amióta utoljára ott voltunk. Az elkerített rész körül viakolor járda, épült egy klassz játszótér, beraktak egy keskeny nyomtávú vonatot. Ez utóbbin töltötték az idő nagy részét, a medvéket udvariasan (kissé ásítozva) megnézték, majd spuri a vonathoz.
Pedig a medvéket lehetett etetni fakanálra csurgatott mézzel, szerintem remek móka volt, mi Milossal még elszórakoztunk volna vele.
A nap legviccesebb pillanata ekkor következett be. Én azt mondtam nekik, hogy gyerekek, indulunk, erre a két gyerek leszállt a vonatról, és elindult a kocsi felé. Őszintén szólva ettől én is mélységesen megdöbbentem, hát még a két anyuka, akik irigységgel vegyes kérdő tekintettel bámultak rám. Ilyet még ők sem láttak...
Így a két torokvészest hamarjában gyógyultnak minősítettem, és jutalmul fagyizást hirdettem.

Itthon még kis kert, és lám, három viszonylag békés gyerek játszik a nappaliban.

Nincsenek megjegyzések: