Tegnap beszéltem a hivatalos listáról felhívott nagyon hivatalos szervíz hivatalos szerelőjével, hogy ugyanár jöjjön ki leszszíves hivatalosan megnézni a nemhivatalosan beszerelt kazánt, hogy hivatalosan hitelesítse a jótállási jegyet.
Kérdi mikor vagyunk otthon.
Mondom neki, hogy holnap (azaz ma) kilenctől. (Hát addig csak visszaérek az oviból).
Nyolckor vadul csörög a telefonom, itt az ember.
Na persze mindenki pizsiben, csipásan nyomta még, épphogy elkezdődött a napunk.
A gyekekek üvöltöttek, mi nem értettük hogy mit magyaráz, tekert kettőt valami kütyün, párat egy másik bizbaszon, tizenkettőezer forint kezitcsókolom.

Hivatalossá vált a kazánunk...