Új játékot találtam, nagy erőkkel kertészkedek itt:
Kertbirodalom
Végre az első olyan közösségi játék, ami teljesen békés. Nem kell hadsereget szervezni, harcolni, leigázni másokat, vagy védekezni a vad hordák ellen.
2010/03/18
A másik véglet
Élénk érdeklődést váltott ki lappa posztja a múltkor arról, hogy a két gyerek intézménye két különböző időpontban lesz zárva, tehát tulajdonképpen egy komplett nyarat kell megoldani két dolgozó szülőnek.
A másik véglet tegnap a szülőin hangzott el. Tavaly volt először zárva az ovi nyáron 2 hétre. Idén már csak egy hetet terveznek, mert megy a rinyálás a szülők részéről, hogy mit csinálnak a gyerekkel.
Miután én merészeltem azt mondani, hogy azért egy hetet meg lehet oldani, nekem estek többen is, hogy értsem meg, van, aki nem tudja megoldani.
Egy hetet. Nyáron. Egy gyerekkel...
Nem tudom megérteni. Nem hiszem el, hogy nem terveznek legalább egy hét nyaralást, egy hét szabit... Fel nem foghatom, tényleg...
Élénk érdeklődést váltott ki lappa posztja a múltkor arról, hogy a két gyerek intézménye két különböző időpontban lesz zárva, tehát tulajdonképpen egy komplett nyarat kell megoldani két dolgozó szülőnek.
A másik véglet tegnap a szülőin hangzott el. Tavaly volt először zárva az ovi nyáron 2 hétre. Idén már csak egy hetet terveznek, mert megy a rinyálás a szülők részéről, hogy mit csinálnak a gyerekkel.
Miután én merészeltem azt mondani, hogy azért egy hetet meg lehet oldani, nekem estek többen is, hogy értsem meg, van, aki nem tudja megoldani.
Egy hetet. Nyáron. Egy gyerekkel...
Nem tudom megérteni. Nem hiszem el, hogy nem terveznek legalább egy hét nyaralást, egy hét szabit... Fel nem foghatom, tényleg...
2010/03/17
Milostudomány
Fújja az orrát, méghozzá ügyesen.
Mondjuk nem is csoda, megint hetek óta beteg. Most nagyon örülök, mert végre feljött az orrába a hurut, ki tudja fújni, ami komoly előrelépés ahhoz képest, hogy hetek óta a mellkasában hörög-morog, ciripel, sípol, szörcsög a cucc. Amitől persze köhög, öklendezik, aztán hányás a vége.
A doki néni szerint hajlamos arra, hogy letapadjon neki a cucc, amitől obtruktív bronchitis alakul ki. Utánaolvastam, és az derült ki, hogy ez összefügg a tejallergiával is...
Szóval neki már volt kettő ilyen (legutóbb decemberben), és három után kivizsgálás javasolt... Háköszi...
Fújja az orrát, méghozzá ügyesen.
Mondjuk nem is csoda, megint hetek óta beteg. Most nagyon örülök, mert végre feljött az orrába a hurut, ki tudja fújni, ami komoly előrelépés ahhoz képest, hogy hetek óta a mellkasában hörög-morog, ciripel, sípol, szörcsög a cucc. Amitől persze köhög, öklendezik, aztán hányás a vége.
A doki néni szerint hajlamos arra, hogy letapadjon neki a cucc, amitől obtruktív bronchitis alakul ki. Utánaolvastam, és az derült ki, hogy ez összefügg a tejallergiával is...
Szóval neki már volt kettő ilyen (legutóbb decemberben), és három után kivizsgálás javasolt... Háköszi...
2010/03/16
Filmklub
Az ifjú Viktória királynő
Nagyon kellemes film, klasszikus kosztümös-fajta. Hozta azt, amit vártam, se' jobb, se' rosszabb.
Abszolute ajánlom a műfaj kedvelőinek.
Plusz pont, hogy feliratos volt, ez pedig nagyon bejön nekem.
Külön pech, hogy erre is elhoztak gyerekeket (de most komolyan, nem lehet azt a szerencsétlent addig beadni egy játszóházba?!), és a mögöttünk ülő kislány nem tudott (olyan gyorsan) olvasni, ezért az anyukája végig magyarázott neki.
Hát így jár az, aki csak hétvégén matiné időben tud moziba járni...
Az ifjú Viktória királynő
Nagyon kellemes film, klasszikus kosztümös-fajta. Hozta azt, amit vártam, se' jobb, se' rosszabb.
Abszolute ajánlom a műfaj kedvelőinek.
Plusz pont, hogy feliratos volt, ez pedig nagyon bejön nekem.
Külön pech, hogy erre is elhoztak gyerekeket (de most komolyan, nem lehet azt a szerencsétlent addig beadni egy játszóházba?!), és a mögöttünk ülő kislány nem tudott (olyan gyorsan) olvasni, ezért az anyukája végig magyarázott neki.
Hát így jár az, aki csak hétvégén matiné időben tud moziba járni...
2010/03/12
Ezt a filmet ugyebár egyrészről Tim Burton rendezte, aki nem kisebb műveket jegyezhet, mint az Ollókezű Edward, Beetlejuice, Nagy Hal, Charlie és a csokigyár és a Halott menyasszony (csak hogy az általam legkedvesebbeket említsem), másrészről ez egy Disney film.
Én ez utóbbit nem tudtam, ha tudtam volna, nem lettek volna olyan elvárásaim, miszerint Tim Burton és Alice Csodaországban együtt ütős lesz.
Nem volt az, azt kell mondjam, ez a jó öreg Tim fiú aláfeküdt a Disneynek, és egy színes-szagos családi filmecske kerekedett, nagyon visszafogott figurákkal. Kávéscsészényi szemű őzikék azért nem voltak szerencsére, de majdnem.
Matiné időben néztük, rengeteg gyerek (5 éves is!) volt a nézőtéren. Én komolyan nem tudom, hogy a mai szülők mégis mire figyelnek, ha arra nem, hogy elvigyék az ovis gyereküket egy Tim Burton filmre (nóóóóórmááális Maaaargit?!) De most komolyan, eszemfaszom megáll...
(És nem, a Charlie és a csokigyárra sem vinném el az ovis gyerekemet, főleg nem moziba!)
De ezek a gyerekek edzettek lehetnek, mert egyikük sem sikított fel, amikor egy százfogú szörny üldözte hőseinket, sem akkor nem jajdultak fel, amikor Alice felpuffadt vizihulla fejeken lépkedett át a várárkon... Ki tudja, mit néznek otthon a tévében...
Na de vissza a filmhez. A figurákon látszott, hogy le vannak fojtva rendesen. Tudna ez jobb is lenni. Kicsit olyan érzés volt, mint egy Ferrarival lemenni a Balcsira egy júliusi pénteken. Megnéznek persze, meg tudod is, hogy hűdeállat kocsiban ülsz, de igazából nem kényelmes, mert ezt a kocsit nem harmincas tempóra tervezték, a rugózás, a futómű, a motor úgy két kiló körülre van belőve, és a kölyök úszógumija, meg az anyós gázrezsója nem fér a csomagtartóba (mondjuk a kölyök, meg az anyós sem, ha már az igazságot boncolgatjuk).
A családi kombival azért kényelmesebb lenne, beférne a láda sör is, amit a Tescoban vettünk útközben.
Megint elkalandoztam. Szóval nekem csalódás volt, sokkal jobbra számítottam. De ha nem tudtam volna, hogy ki a rendező, akkor viszont nagyon tetszett volna, mert azért Johnny Depp isssteni Kalapos volt, szinte beleszeretett az ember. És Helena Bonham Carter (HP: Bellatrix Lestrange) és Anne Hathaway, mint két királynő is rendben volt, kellőképpen őrültek voltak (egy Disney filmhez képest).
Alvás
Harmadig éjszaka. Egyszer ébredt csak fél három körül, aztán fél hétkor.
Én ötkor felébredtem arra, hogy sír egy gyerek, először azt hittem, hogy Iván, de nagyon halk volt a hang, átmentem, ő pedig vígan aludt.
Kihallgatóztam, és a szomszéd házból jött a hang.
Nagyon kipihent lehetek, sokáig vissza sem tudtam aludni...
Reggel a kis matracon találtam az egész bagázst, aparozmár hangosan horkolt, a két lókötő meg köréfonódva szuszogott. Rájuk eresztettem hát a legkisebb zsiványt is, hadd legyen haddelhadd...
Sokkal vidámabbak így a reggelek...
Harmadig éjszaka. Egyszer ébredt csak fél három körül, aztán fél hétkor.
Én ötkor felébredtem arra, hogy sír egy gyerek, először azt hittem, hogy Iván, de nagyon halk volt a hang, átmentem, ő pedig vígan aludt.
Kihallgatóztam, és a szomszéd házból jött a hang.
Nagyon kipihent lehetek, sokáig vissza sem tudtam aludni...
Reggel a kis matracon találtam az egész bagázst, aparozmár hangosan horkolt, a két lókötő meg köréfonódva szuszogott. Rájuk eresztettem hát a legkisebb zsiványt is, hadd legyen haddelhadd...
Sokkal vidámabbak így a reggelek...
Nem vagyok hajlandó kommentálni, csak az utókornak jegyezném itt fel, hogy marcius közepe van, és bár hiába volt plusz 1-2 fok tegnap egész nap, oly mértékben szakadt a hó, hogy több centi megmaradt (természetesen tegnap áramszünet volt 8-17 óráig, cserépkályha rulez).
Most is esik, négytől pedig ovis ünnepség az OVI UDVARÁN...
Na mondjuk az egy dolog, hogy nálam kevésbé honleány kevés van kies kis hazánkban, és hogy zsigerből írtózom mindenféle nemzeti ünneptől, de hogy mindezt bokáig hóban ünnepeljem is, na az már nagyon a basszameg kategóroia. El is sunnyognám, de nem lehet, Emma szerepelni fog, így csak Jura jön erősítésnek...
Most is esik, négytől pedig ovis ünnepség az OVI UDVARÁN...
Na mondjuk az egy dolog, hogy nálam kevésbé honleány kevés van kies kis hazánkban, és hogy zsigerből írtózom mindenféle nemzeti ünneptől, de hogy mindezt bokáig hóban ünnepeljem is, na az már nagyon a basszameg kategóroia. El is sunnyognám, de nem lehet, Emma szerepelni fog, így csak Jura jön erősítésnek...
2010/03/10
Újból nekivágtam az éjszakai alvás megreformálásának. Jurát átküldtem a gyerekszobába a nagyokhoz, legalább ő tudjon aludni.
Én pedig megerősített szívvel tértem nyugovóra mit sem sejtő sarjam mellé.
Az elhatározás a következő volt:
- Csak egyszer kap cicit, éjjel egy körül. Elvégre egy 1+ éves gyerek kizárt, hogy éhenhaljon reggelre, ha csak egyszer szopik. (Később ezt is el akarom hagyni, de csak szép sorjában.)
- Csak akkor megyek oda hozzá, ha ordít, akkor is visszafektetem.
Nos ennek az lett a vége, hogy egy előtt kelt párszor, de visszafektettem, gond nélkül visszaaludt. Egy körül szopizott, majd utána is sokszor ébredt, de én lapultam az ágyban, ő meg pár nyiffantás után visszafeküdt és elszunnyadt. Ordítás nem is volt.
Hajnalban pedig mélyen bealudt, végül majdnem egy órával később ébredt, mint szokott. A végeredmény kipihent, mosolygós család. Én is kialudtam magam, hiszen kifejezetten pihentető úgy ébredni sokszor, hogy nem kell kikelni az ágyból. Jura is jót aludt a nagyoknál.
Ma már a délelőtti alváshoz is szopizás nélkül tettem le (persze előtte cicin csüngött a nappaliban vagy egy órát), és pár strófányi méltatlankodás után el is aludt.
Este azért jobban beöltöztetem, mert így egész éjjel kitakarózva aludt, ami azért nem kívánatos még ebben a zimankóban.
Én pedig megerősített szívvel tértem nyugovóra mit sem sejtő sarjam mellé.
Az elhatározás a következő volt:
- Csak egyszer kap cicit, éjjel egy körül. Elvégre egy 1+ éves gyerek kizárt, hogy éhenhaljon reggelre, ha csak egyszer szopik. (Később ezt is el akarom hagyni, de csak szép sorjában.)
- Csak akkor megyek oda hozzá, ha ordít, akkor is visszafektetem.
Nos ennek az lett a vége, hogy egy előtt kelt párszor, de visszafektettem, gond nélkül visszaaludt. Egy körül szopizott, majd utána is sokszor ébredt, de én lapultam az ágyban, ő meg pár nyiffantás után visszafeküdt és elszunnyadt. Ordítás nem is volt.
Hajnalban pedig mélyen bealudt, végül majdnem egy órával később ébredt, mint szokott. A végeredmény kipihent, mosolygós család. Én is kialudtam magam, hiszen kifejezetten pihentető úgy ébredni sokszor, hogy nem kell kikelni az ágyból. Jura is jót aludt a nagyoknál.
Ma már a délelőtti alváshoz is szopizás nélkül tettem le (persze előtte cicin csüngött a nappaliban vagy egy órát), és pár strófányi méltatlankodás után el is aludt.
Este azért jobban beöltöztetem, mert így egész éjjel kitakarózva aludt, ami azért nem kívánatos még ebben a zimankóban.
2010/03/09
Rinyaposzt
Ha lenne erőm a lábamat felemelni, akkor tényként közölhetném: az utolsókat rúgom.
Nem bírom tovább az óránkénti keléseket, egy év után eljutottam a "jaj szegény kisbabám, biztos baja van" állapottól a "megfojtom a büdös kölkit, ha tovább vonyít" állapotig.
Az a furcsa, hogy tegnapelőtt még úgy volt, és tegnapra meg már így, mintha egy nap alatt szállt volna el belőlem az összes türelem és megértés.
Vagy csak különösen szar éjszakám volt nekem is, és ma éjszakára megint türelmes és megértő leszek. Remélem.
Főleg, hogy napközben is nagyon vacakul alszik, és amikor ébren van, akkor meg sír. Vagy a foga, vagy a hasa. Ha utóbbi, akkor a gasztrós doki tehet nekem egykurva nagy szivességet, miszerint anyuka nem kell olyan szigorú diétát tartania, apránként elkezdhet enni tejterméket.
Egy hete egy kicsi tejfől, egy falat sajt lecsúszott, és láss csodát, virít az ekcéma a lábán, és megint nem alszik. Mától újra totál tejmentesen vagyok, meglássuk...
Szóval ezért is nem írok, nincs mit, nincs is gondolat a fejemben, a túlélésre játszom.
Ha lenne erőm a lábamat felemelni, akkor tényként közölhetném: az utolsókat rúgom.
Nem bírom tovább az óránkénti keléseket, egy év után eljutottam a "jaj szegény kisbabám, biztos baja van" állapottól a "megfojtom a büdös kölkit, ha tovább vonyít" állapotig.
Az a furcsa, hogy tegnapelőtt még úgy volt, és tegnapra meg már így, mintha egy nap alatt szállt volna el belőlem az összes türelem és megértés.
Vagy csak különösen szar éjszakám volt nekem is, és ma éjszakára megint türelmes és megértő leszek. Remélem.
Főleg, hogy napközben is nagyon vacakul alszik, és amikor ébren van, akkor meg sír. Vagy a foga, vagy a hasa. Ha utóbbi, akkor a gasztrós doki tehet nekem egy
Egy hete egy kicsi tejfől, egy falat sajt lecsúszott, és láss csodát, virít az ekcéma a lábán, és megint nem alszik. Mától újra totál tejmentesen vagyok, meglássuk...
Szóval ezért is nem írok, nincs mit, nincs is gondolat a fejemben, a túlélésre játszom.
2010/03/08
2010/03/03
2010/03/01
2010/02/26
Kicsi zsenikém
Járunk pszihológushoz a nevtanba továbbra is. Katica néni játékból felmérte a képességeit, és kiderült, hogy évekkel előrébb jár, mint a kora. Megcsinálta az iskolaérettségi feladatsort is (ő kérte, mert nem akar soha lemaradni Emma mögött), és az jobb lett, mint Emmáé. Pedig Emma is jó képességű gyerek.
Megcsinált valami IQ tesztet is. Szintén ő ragaszkodott hozzá, mert meglátta az irodában a dossziét. Kiderült, hogy nyolc éves mércével mérve is 130 felett van az IQ-ja, az ő korosztályának a táblázata nem mér olyan magasan, amilyen pontszáma neki lett.
Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Egyrészt nagyon büszke vagyok rá, és azért sejthető volt ez mindig is, nem véletlenül hívják őt az óvónénik is szórakozott professzornak.
Másrészről amekkora ajándék ez, akkora teher is - neki.
Katica néni azt tanácsolta, hogy ne versenyeztessük. Emmával főleg ne, de más gyerekekkel se nagyon, mert mindig mindenkinél jobb lesz. Az pedig erőteljesen személyiségromboló hatású.
Egyfelől nagyon nehéz természete van, mert olyan szintű kíváncsiság él benne a világ iránt, amit nagyon nehéz folyamatosan kielégíteni, és ez türelmetlenné teszi őt is, meg minket is.
Másfelől pedig végtelenül kedves és elbűvölő személyiség.
A számítógépekhez kizárólag azért nem ért még jobban mint mi, mert nem tud olvasni. Gondolom jövőre megtanul Emmával olvasni, és akkor jaj nekünk.
Így is használja a google-t online játékok keresésére, simán letölt és telepít (egyébként remek) játékokat. De a legmegdöbbentőbb az volt, hogy az egyik játékkal, amivel nem boldogult, kikutatta a neten a walkthrough-ját, és megfelelően használta is... Öt éves múlt...
Remélem Katica néni picit téved, és azért annyira nem zseni a gyerek. Csak olyan átlagos kis zsenike...
Mivel hétfő óta láztalan volt, és a köhögés ellenére javult az alvás is, egészen bizakodó voltam.
Aztán éjjel arra mentem be a szobába, hogy nagyon szaporán veszi a levegőt. Megtapogattam, tűz forró volt.
Nem akartam feleslegesen piszkálni, így csak a nyakredői közé dugtam be a hőmérőt. 39,4.
Kapott kúpot, kicsit nyavajgott, de a cicin szépen elaludt.
Legközelebb hajnalban ébredt, teljesen láztalanul, reggel pedig olyan kis vidám volt, mintha éjjel mi sem történt volna.
Persze mivel ez pénteken zajlott, jobbnak láttam elvinni a dokihoz, és ha már ott jártunk, vittünk pisit is.
Szerencsére minden rendben, a doki néni szerint a vírus utolsó rúgása volt ez... Hát nagyon remélem...
Este koncertre megyünk Jurával, már egy hónapja megvettük a (méregdrága) jegyet. Don Giovanni, BFZ előadásában, Fisher Iván vezényletével...
Aztán éjjel arra mentem be a szobába, hogy nagyon szaporán veszi a levegőt. Megtapogattam, tűz forró volt.
Nem akartam feleslegesen piszkálni, így csak a nyakredői közé dugtam be a hőmérőt. 39,4.
Kapott kúpot, kicsit nyavajgott, de a cicin szépen elaludt.
Legközelebb hajnalban ébredt, teljesen láztalanul, reggel pedig olyan kis vidám volt, mintha éjjel mi sem történt volna.
Persze mivel ez pénteken zajlott, jobbnak láttam elvinni a dokihoz, és ha már ott jártunk, vittünk pisit is.
Szerencsére minden rendben, a doki néni szerint a vírus utolsó rúgása volt ez... Hát nagyon remélem...
Este koncertre megyünk Jurával, már egy hónapja megvettük a (méregdrága) jegyet. Don Giovanni, BFZ előadásában, Fisher Iván vezényletével...
2010/02/25
Igazi nagyfiú módjára jött tegnap Milos az oviba. Bakkancs, kantáros nadrág, dzseki. Szépen besétált az oviba, ott is nagy örömmel kódorgott, mindent megnézett, ovis szekrényeket kutatott. Aztán úgy negyed óra után elfáradt, és felkérte magát az ölembe. Még jó, hogy vittem a karikást, így magamra kötöttem. Az udvaron is inkább csak nézte a játszó gyerekeket.
2010/02/23
2010/02/22
Beteg
Szerda éjjel lázasodott be, csütörtök déluán bekruppolt. Azóta hol jobban, hol kevésbé el van anyátlanodva.
Éjjel óránként ébred (ez az 5. éjszaka volt). Köhög, szörcsög, egyérleműen fáj valamije. Hasa, torka?!
Sokat alszik rajtam is éjjel. Én kissé zombi üzemmódban vagyok. Érdekes, hogy az óránkénti kelésektől legjobban a hátam fáj. Hajnalban már annyira, mintha a gerincem mentén hasadnék szét. Nappal elvagyok, de hatékony munkavégzésre tökéletesen képtelen vagyok. Kifejezéstelen arccal ülök a gép, vagy a tv előtt. Ha Milos ébren van, akkor javarészt rám van kötve.
Szerda éjjel lázasodott be, csütörtök déluán bekruppolt. Azóta hol jobban, hol kevésbé el van anyátlanodva.
Éjjel óránként ébred (ez az 5. éjszaka volt). Köhög, szörcsög, egyérleműen fáj valamije. Hasa, torka?!
Sokat alszik rajtam is éjjel. Én kissé zombi üzemmódban vagyok. Érdekes, hogy az óránkénti kelésektől legjobban a hátam fáj. Hajnalban már annyira, mintha a gerincem mentén hasadnék szét. Nappal elvagyok, de hatékony munkavégzésre tökéletesen képtelen vagyok. Kifejezéstelen arccal ülök a gép, vagy a tv előtt. Ha Milos ébren van, akkor javarészt rám van kötve.
2010/02/19
Egy éves!
Egyszerre okos nagyfiú, és kisbaba. Nagyon sokmindent megért már, és még szófogadó is. Huncut és vidám. Nagyon jótermészetű gyerek.
Egészen az én részem még, a lelkem, a testem egy darabja. Egy testemen kívül dobogó szív.
Próbálok minden vele töltött percet magamba szívni, megjegyezni. A teste illatát, a bőre puhaságát, a hozzám símuló teste érintését, a szopizó szájacskát. Amikor elalszik, a légzése ritmusát, a kezdetben ficánkoló lábakat és kezeket, ahogy szép lassan lenyugszik, keze a kezemben, vagy a mellemen, lábacska a combomon.
A kacagó örömét, mikor a nappali alvásból ébred, és bemegyek hozzá. A rámragyogó, csak rám sugárzó, őszinte örömét. Azt a végtelen bizalmat, amivel felém fordul, ha örül, rám kacag, ha fáj valami, belém harap. Még én vagyok neki a minden, az élet, az étel, az ital, a nap az égen. Kiélvezem minden percét, mert olyan hamar eljön az idő, mikor ez nem lesz így.
Ez az egy év is csak egy szempillantás volt, túl rövid idő...
A tények szárazak és nagyszerűek. Mindent tud, amit egy egyévesnek tudnia kell. Nagyszerű napirendünk van.
6-kor ébred, általában Jura viszi le
9-11-ig alszik
12-kor ebéd (általában az általam főzött és fagyasztott bio bébiétel, 170-200 gramm)
12-2 békés játék a karámban, hosszú ideig (akár fél-1 óra is) elteszvesz a játékaival
2-4 alvás
f5-6 ovijárat
6 vacsi kb 150 sinlac lekvárral, gyümölcs
6-f8 játék, de ilyenkor már nyűgös, nyavajgós, sokat lóg cicin
f8-8 fürdés
8 alvás
éjjel nagyon változó, hogy hányszor ébred, a betegség előtt napokig már csak 1-2x kelt.
Minden alváskor cicin alszik el. Nagyon ritkán nem, akkor viszont könnyen elalszik magától is az ágyában.
Jár, tereptárgyakat kikerül, átlép, tud tapsizni, integetni, ha a napirendje zavartalan, akkor nagyon békés, önálló. Könnyen barátkozik, főleg gyerekekkel.
9740 gramm (40 gramm fogyás múlt hónaphoz képest, de ez annak is betudható, hogy amióta beteg, csak cicit fogad el, semmi más ételt nem), és 74-76 cm.
Összességében egyszerűen tökéletes. Hivatalosan eddig csecsemő volt, mától kisgyermek. Az én gyönyörű kisgyermekem...
2010/02/18
Milos ügyek
Hurrá és hurrá! Jobb hírek nem is lehetnének, nagyon klassz szülinapi ajándék.
A jobb vese tulajdonképpen meggyógyult, és a bal is javult.
Milos egy tündér volt, szépen tűrte az UH-t, és még Jura munkahelyén is vigyorgott mindenkire. Igaz, nagyon bágyadt volt, éjjel lázas volt, csúnyán köhög szegénykém, elkapta Emmától a torokvészt.
Kettőkor ébredt, csak úgy tüzelt a kis teste. Kapott kúpot, de csak nem bírt elnyugodni, így magam mellé vettem, ott aludt. Na és persze pont úgy, mint Emma régen, addig kapálózott, amíg keresztbe nem fordult közöttünk. És amit persze Emma nem csinált, cicizett végig, úgy aludt.
Én persze nagyjából kettő szemhunyásnyit aludtam, de ez nem is számít, az a lényeg, hogy a veséje gyógyul, legközelebb csak egy év múlva kell mennünk kontrollra.
Hurrá és hurrá! Jobb hírek nem is lehetnének, nagyon klassz szülinapi ajándék.
A jobb vese tulajdonképpen meggyógyult, és a bal is javult.
Milos egy tündér volt, szépen tűrte az UH-t, és még Jura munkahelyén is vigyorgott mindenkire. Igaz, nagyon bágyadt volt, éjjel lázas volt, csúnyán köhög szegénykém, elkapta Emmától a torokvészt.
Kettőkor ébredt, csak úgy tüzelt a kis teste. Kapott kúpot, de csak nem bírt elnyugodni, így magam mellé vettem, ott aludt. Na és persze pont úgy, mint Emma régen, addig kapálózott, amíg keresztbe nem fordult közöttünk. És amit persze Emma nem csinált, cicizett végig, úgy aludt.
Én persze nagyjából kettő szemhunyásnyit aludtam, de ez nem is számít, az a lényeg, hogy a veséje gyógyul, legközelebb csak egy év múlva kell mennünk kontrollra.
2010/02/16
2010/02/15
És IGEN!
A szülinapja előtt pár nappal eljött az a pillanat, amikor átaludta az éjszakát. Fél hatkor ébredt először, édes kisbabám, hangosan korgott a gyomra, olyan éhes volt.
Nem akarok ebbe semmiféle tendenciát belelátni, gondolom éppen nem jön egy foga sem, a Hold, a Nap és a csillagok pont megfelelő szögben álltak, kedvező hatású front van, meg ilyenek.
Majd ha hetek óta ez lesz, akkor esetleg elbízom magam...
Én viszont olyan vagyok, mint a mosott kaka. Egy-egy kósza esettől eltekintve fél éve nem aludtam ennyit egyben, nagyon megviselt... Remélem a közeljövőben ez lesz a legfőbb problémám...
A szülinapja előtt pár nappal eljött az a pillanat, amikor átaludta az éjszakát. Fél hatkor ébredt először, édes kisbabám, hangosan korgott a gyomra, olyan éhes volt.
Nem akarok ebbe semmiféle tendenciát belelátni, gondolom éppen nem jön egy foga sem, a Hold, a Nap és a csillagok pont megfelelő szögben álltak, kedvező hatású front van, meg ilyenek.
Majd ha hetek óta ez lesz, akkor esetleg elbízom magam...
Én viszont olyan vagyok, mint a mosott kaka. Egy-egy kósza esettől eltekintve fél éve nem aludtam ennyit egyben, nagyon megviselt... Remélem a közeljövőben ez lesz a legfőbb problémám...
2010/02/09
Péntek óta visszamerészkedtem a saját kocsimba, nem volt pofám tovább nézni, ahogy Jura vonatozik. Mert ha csak simán vonatozna, az egy dolog, de a fél-másfél órás késés, vagy a komplett vonat kimaradása teljesen hétköznapi eset ezen a vonalon, na úgy viszont tömény szívás vonatozni...
De arról nyilván nem a kocsi tehet, hogy tegnap a kapu előtt majdnem csináltam egy tripla leszúrt rittbergert, aminek következtében meghúztam a combomat. Mivel épp az oviba indultam a srácokért, nem kuporodhattam le zokogva a hóra kínomban (noha ehhez lett volna kedvem), hanem inkább beültem, és a könnyeimet nyelve elmentem értük.
No azért jól jött volna az automata váltó, mert kézzel kellett ráemelnem a kuplungra a lábamat.
Mindezek után végső csapásként hívott Judit, hogy nem tud jönni takarítani és vigyázni a Milosra, mert lebetegedett.
Így esett, hogy ma Milos is jött velünk iskola előkészítőre, és míg Emma okosodott, mi a fagyos kisnémedi tájban róttuk a köröket. (Itt jegyezném meg, hogy Kisnémediben mindenhol! le van takarítva a járda, csontszárazra.)
Ma már kissé jobb a helyzet, de azért focibajnokságot még nem nyerek...
De arról nyilván nem a kocsi tehet, hogy tegnap a kapu előtt majdnem csináltam egy tripla leszúrt rittbergert, aminek következtében meghúztam a combomat. Mivel épp az oviba indultam a srácokért, nem kuporodhattam le zokogva a hóra kínomban (noha ehhez lett volna kedvem), hanem inkább beültem, és a könnyeimet nyelve elmentem értük.
No azért jól jött volna az automata váltó, mert kézzel kellett ráemelnem a kuplungra a lábamat.
Mindezek után végső csapásként hívott Judit, hogy nem tud jönni takarítani és vigyázni a Milosra, mert lebetegedett.
Így esett, hogy ma Milos is jött velünk iskola előkészítőre, és míg Emma okosodott, mi a fagyos kisnémedi tájban róttuk a köröket. (Itt jegyezném meg, hogy Kisnémediben mindenhol! le van takarítva a járda, csontszárazra.)
Ma már kissé jobb a helyzet, de azért focibajnokságot még nem nyerek...
2010/02/08
2010/02/07
Pénteken kettőkor két kicsi életet kapott vissza az anyukájuk. Annyi sok szomorúság után végre egy kicsit igazságos is lehetne az élet velük. Drukkolok, hogy a két kicsi élet velük maradjon, egészséges kisbabává fejlődjön, és kilenc hónap múlva felsírjanak a szülőszobán mindenki nagy boldogságára.
2010/02/05
A legújabb tudománya az, hogy harap. Leginkább akkor, ha már nem szopik, csak nyammog.
Ez, tekintettel a meglévő hét fogára, elég fájdalmas.
Tegnap pedig beleharapott Iván orrába. Na ezt viszont már nagyon vártam, végre rendesen meg tudja védeni magát. Iván addig-addig bosszantotta, piszkálta, belehajolt az arcába, mígnem Milos megunta és odacsattintott. Végre. Remélem Iván tanult belőle...
Ez, tekintettel a meglévő hét fogára, elég fájdalmas.
Tegnap pedig beleharapott Iván orrába. Na ezt viszont már nagyon vártam, végre rendesen meg tudja védeni magát. Iván addig-addig bosszantotta, piszkálta, belehajolt az arcába, mígnem Milos megunta és odacsattintott. Végre. Remélem Iván tanult belőle...
2010/02/03
Órák óta zuhog a hó...
Már két napja Jura kocsijával járok, ugyanis az én kocsim/téli gumim nem alakalmas autókázásra, amióta fél méter hó esett, és az utcában csak a felét tolták le, a másik felét jégpályává taposták.
Szegény Jurának marad a vonat, enyém meg a Patrol. Tényleg megér egy misét (de egy posztot minimum) ez a kocsi.
Már két napja Jura kocsijával járok, ugyanis az én kocsim/téli gumim nem alakalmas autókázásra, amióta fél méter hó esett, és az utcában csak a felét tolták le, a másik felét jégpályává taposták.
Szegény Jurának marad a vonat, enyém meg a Patrol. Tényleg megér egy misét (de egy posztot minimum) ez a kocsi.
Először is benga egy dög, van van két tonna. Olyan magas, hogy a küszöbnél van fellépő, és bent kapaszkodó.
Tökéletesen hozza a nagy kocsiknál megszokott pénisz-, és ego-növelő életérzést. Olyannyira, hogy még én is tökös legénynek érzem magam a volán mögött.
A luxus és a fapad bájos elegye.
Bőr ülés, kiváló ülésfűtéssel, automata váltó, nulla zajszigetelés, és a motorhang sem egy szinfonikus zenekari koncert, sokkal inkább egy IFA zakatolása.
Az automata váltóról először azt gondolja az ember, hogy de gáááz, automata váltó nemááár... Aztán eltelik pár nap, és abszolút hívővé válunk. A következő kocsim tuti automata váltós lesz...
De visszatérve a Patrolhoz, egy biztos, bámilyen úttalan úton elmegy. Váltható két-, vagy négykerék meghajtásra, van benne felező (amit itt Szutyokvárán már használtunk is).
A mostani útviszonyokra csak kacag, gyorsul, megáll, arra megy, amerre a kormányt tekerik, akárha csak száraz aszfalton menne. Nagyobb hóbuckán is simán átmegy. A bitang nagy kaszniban védve érzi magát az ember, magasan a forgalom fölött ülünk.
Negatívumot azon kívül, hogy a rugózása goromba (t.i. ráz, mint a trágyás szekér) és a motorhangonja akár egy trakroté is lehetne, nem lehet róla elmondani, ha csak azt nem, hogy széltében-hosszában másfél-kétszer akkora, mint egy átlagos kocsi, így nem a belvárosi parkolás az erőssége. De nem is arra tervezték, ez igazi terepjáró, nem csak olyan városi díszficsúr, egy pláza teremgarázsa igazi kihívás vele. Egy tolatóradar például hasznos lenne bele. Ennyire terepjárós fílingem utoljára egy frontérában volt, de az egy offroad versenyautó volt...
Nagy előnye, hogy ez az első kocsi, amit Jura nem úgy vezet, mint egy eszelős tébolyult.A mazda után ez a második kedvencem...
2010/02/02
Vasárnap végül elmentünk a Vácrátóti Arborétumba.
Mivel szakadt a hó, nem vittünk fényképezőt sem. Csak a fejünkben van megörökítve az a gyönyörűséges hely nyakig hóban.
A szánkó is alig csúszott, inkább elmerül, mert még a letisztított utakon is bokáig elsüppedtünk. Az útról letérve nem ritkán térdig is ért a hó.
Rajtunk kívül még négy bátor versenyző kóborolt ott, két profi fényképezőt állványostul hurcoló ember és egy másik pár.
Mivel szakadt a hó, nem vittünk fényképezőt sem. Csak a fejünkben van megörökítve az a gyönyörűséges hely nyakig hóban.
A szánkó is alig csúszott, inkább elmerül, mert még a letisztított utakon is bokáig elsüppedtünk. Az útról letérve nem ritkán térdig is ért a hó.
Rajtunk kívül még négy bátor versenyző kóborolt ott, két profi fényképezőt állványostul hurcoló ember és egy másik pár.
A madáretető nagy forgalmat bonyolít mostanában, főleg hogy régóta egybefüggő hóréteg takarja a földet, és kemény fagyok vannak.
Egész érdekes vendégek is megfordulnak itt.
Veréb és széncinke felhőkben, de láttam már kis fakopácsot, vörösbegyet, zöldikét és tengelicet is.
Na meg persze a feketerigók, akik nagyon régen laknak nálunk, de az etetőből enni nem tudnak. Sajnos...
Egész érdekes vendégek is megfordulnak itt.
Veréb és széncinke felhőkben, de láttam már kis fakopácsot, vörösbegyet, zöldikét és tengelicet is.
Na meg persze a feketerigók, akik nagyon régen laknak nálunk, de az etetőből enni nem tudnak. Sajnos...
2010/01/30
2010/01/28
2010/01/27
Reggel én vittem a gyerekeket oviba, mert mama itt volt a délutáni program miatt.
Ha már ott voltam, beszéltem a logopédussal, mert megcsinálta az iskolába menőknek a felmérését.
Hazafelé beugrottam a piacra mézért, de a kedvenc méhészem nem volt kint, elég vacak is volt a piac, ami nem is csoda minusz tíz fokban. De legalább ettem lángost.
Hazarongyoltam, begyújtottam, bedobtam egy mosást, és már indulhattam is vissza az oviba a gyerekekért, mert mentünk a Katica nénihez (piszológus).
Nagyon klassz volt, volt játékos IQ mérés is, Emmának 120, Ivánnak meg a 7,5 éves szinttel nézve is 130. Ööööö... Na majd regisztrálom a menzára.
Háromra rongyoltam velük vissza az oviba, de kiderült, hogy a titkos szülői izémizé csak négykor kezdődik. Bakker. Addigra a gyerekek levetkőztek. Visszaöltöztettem őket, be a kocsiba, irány haza.
Faltam egy tányér kaját, és rongyolás vissza az oviba. Odafelé felcsűrtem a supermassive black hole-t, hogy kicsit kiszellőztessem az agyam, hihetetlenül elfáradtam a nagy koncentrálásban.
Ovis izémizé után nyomás haza.
Kicsi Milosnak nagyon hiányoztam, alvásig cicin lógott.
Fárasztó volt, holnap angol bemutató óra...
Ha már ott voltam, beszéltem a logopédussal, mert megcsinálta az iskolába menőknek a felmérését.
Hazafelé beugrottam a piacra mézért, de a kedvenc méhészem nem volt kint, elég vacak is volt a piac, ami nem is csoda minusz tíz fokban. De legalább ettem lángost.
Hazarongyoltam, begyújtottam, bedobtam egy mosást, és már indulhattam is vissza az oviba a gyerekekért, mert mentünk a Katica nénihez (piszológus).
Nagyon klassz volt, volt játékos IQ mérés is, Emmának 120, Ivánnak meg a 7,5 éves szinttel nézve is 130. Ööööö... Na majd regisztrálom a menzára.
Háromra rongyoltam velük vissza az oviba, de kiderült, hogy a titkos szülői izémizé csak négykor kezdődik. Bakker. Addigra a gyerekek levetkőztek. Visszaöltöztettem őket, be a kocsiba, irány haza.
Faltam egy tányér kaját, és rongyolás vissza az oviba. Odafelé felcsűrtem a supermassive black hole-t, hogy kicsit kiszellőztessem az agyam, hihetetlenül elfáradtam a nagy koncentrálásban.
Ovis izémizé után nyomás haza.
Kicsi Milosnak nagyon hiányoztam, alvásig cicin lógott.
Fárasztó volt, holnap angol bemutató óra...
2010/01/22
2010/01/21
Emmaduma, avagy evolúció kontra teremtésmítosz
Volt nekem gyerekkoromban egy szép képeskönyvem a különböző népek teremtésmítoszairól. Ezt nézegette Emma minap, melléültem, beszélgettünk.
Én evolúcionistának mondanám magam, ő hittanra jár.
Meséltem neki arról, hogy minden népnek megvan a maga saját teremtésmítosza, amit azért találtak ki, hogy a számukra megmagyarázhatatlan dolgok értelmet nyerjenek.
Minden nép más istenben, vagy istenekben hitt, a természeti csapásokat pedig istenekkel, szörnyekkel magyarázták.
- De anya! - néz rám Emma azzal a tekintetével, amivel akkor néz, ha tudatni akarja: átlát a szitán, nem mondok igazat - De anya! A kengurut ki teremtette?
- Hát tudod az evolúció... Volt egy őskenguru, abból alakult ki...
- És a lovat?
- Hát voltak őslovak, tudod, néztük is a lovaskönyvben...
- De az embert már biztosan Isten teremtette...
- Nem egészen, az ember is az evolúció során alakult ki. Voltak pl. ősemberek...
- Na jó, de az ősembereket ki teremtette?
- Senki. Lettek.
- De miből lettek?
- Hát tudod először csak kis apró egysejtűek voltak az egész földön, mint a bacik...
De ez már őt nem érdekelte, továbblapozott a perui mondakörre...
Komolyan mondom, hónapok óta ez volt a legizzasztóbb beszélgetésem velük, ehhez képest kismiska volt az is, amikor Iván megkérdezte, hogy igaz-e az, hogy a fiúknak tej jön a fütyijükből...
Volt nekem gyerekkoromban egy szép képeskönyvem a különböző népek teremtésmítoszairól. Ezt nézegette Emma minap, melléültem, beszélgettünk.
Én evolúcionistának mondanám magam, ő hittanra jár.
Meséltem neki arról, hogy minden népnek megvan a maga saját teremtésmítosza, amit azért találtak ki, hogy a számukra megmagyarázhatatlan dolgok értelmet nyerjenek.
Minden nép más istenben, vagy istenekben hitt, a természeti csapásokat pedig istenekkel, szörnyekkel magyarázták.
- De anya! - néz rám Emma azzal a tekintetével, amivel akkor néz, ha tudatni akarja: átlát a szitán, nem mondok igazat - De anya! A kengurut ki teremtette?
- Hát tudod az evolúció... Volt egy őskenguru, abból alakult ki...
- És a lovat?
- Hát voltak őslovak, tudod, néztük is a lovaskönyvben...
- De az embert már biztosan Isten teremtette...
- Nem egészen, az ember is az evolúció során alakult ki. Voltak pl. ősemberek...
- Na jó, de az ősembereket ki teremtette?
- Senki. Lettek.
- De miből lettek?
- Hát tudod először csak kis apró egysejtűek voltak az egész földön, mint a bacik...
De ez már őt nem érdekelte, továbblapozott a perui mondakörre...
Komolyan mondom, hónapok óta ez volt a legizzasztóbb beszélgetésem velük, ehhez képest kismiska volt az is, amikor Iván megkérdezte, hogy igaz-e az, hogy a fiúknak tej jön a fütyijükből...
Tegnap este kiesett Emma fogából a tömés, amit 2 hete csináltak meg.
Szegény kicsikém, először megörült, azt hitte a régóta mozgó, ferde fogacska pottyant ki, de aztán látszott az arcán, hogy elborul, ahogy rájött, a tömés esett ki.
Olyan heves zokogásban tört ki, hogy alig tudtam megvígasztalni.
Holnap megyünk, újra betömetni...
Szegény kicsikém, először megörült, azt hitte a régóta mozgó, ferde fogacska pottyant ki, de aztán látszott az arcán, hogy elborul, ahogy rájött, a tömés esett ki.
Olyan heves zokogásban tört ki, hogy alig tudtam megvígasztalni.
Holnap megyünk, újra betömetni...
2010/01/20
2010/01/19
Tizenegy hónapos
Cukisági faktor az egekben. Napközben. Éjjel nem annyira.
Az a jó éjszaka, amikor csak éjfélkor, háromkor és hatkor kel (hatkor már fel is kel). De ilyen jó éjszakánk régen nem volt, inább az a jellemző, hogy fél-másfél óránként ébred.
Nem tudom mitől, kifogytam az ötletekből, túlélésre játszom.
Napközben nagyon jó, kialakult napirendünk van.
Hatkor felkel, általában Jurával megy le, én még alszom nyolcig. Kilenckor, mikor a többiek elmenenk oviba, lerakom aludni. Általában cicin alszik el. 11-kor ébred (legtöbbször kakisan). Délben ebédel, egy üveg bébiétel lecsúszik.
Kettőig játszik a karámban, akkor megint alszik négyig.
Ha ébred, megyünk az oviba.
Hat körül érünk haza, akkor megint eszik, tápit, vagy szopizik. Amíg mi vacsizunk, ő almát majszol.
Fél nyolckor fürdés, ekcéma miatt kétnaponta, nyolckor fekvés.
Cicin alszik el nagyon gyorsan.
Nappal jókedvű, kiegyensúlyozott, huncut. Nagyon sokat játszik magában.
Tud pakolászni, játékot a dobozába, labdát eldobni, egyre több lépést tesz meg egyedül (megfontoltan, komótosan), pici szöszt felcsippenteni, kupakot lecsavarni, repülő légcsavarját forgatni és közben brümmögni, gombokat nyomogatni, hogy a játékok zenéljenek, tapsolni és pápázni, kinyújtott mutatóujjal mutatni, rázni a fejét (de ez még nem nem-et jelent), etetőszékből és karámból játékokat direkt kidobálni,másodfokú egyenletet megoldani, deriválni, takaró alatt Dosztojevszkij-t olvasni.
Cukisági faktor az egekben. Napközben. Éjjel nem annyira.
Az a jó éjszaka, amikor csak éjfélkor, háromkor és hatkor kel (hatkor már fel is kel). De ilyen jó éjszakánk régen nem volt, inább az a jellemző, hogy fél-másfél óránként ébred.
Nem tudom mitől, kifogytam az ötletekből, túlélésre játszom.
Napközben nagyon jó, kialakult napirendünk van.
Hatkor felkel, általában Jurával megy le, én még alszom nyolcig. Kilenckor, mikor a többiek elmenenk oviba, lerakom aludni. Általában cicin alszik el. 11-kor ébred (legtöbbször kakisan). Délben ebédel, egy üveg bébiétel lecsúszik.
Kettőig játszik a karámban, akkor megint alszik négyig.
Ha ébred, megyünk az oviba.
Hat körül érünk haza, akkor megint eszik, tápit, vagy szopizik. Amíg mi vacsizunk, ő almát majszol.
Fél nyolckor fürdés, ekcéma miatt kétnaponta, nyolckor fekvés.
Cicin alszik el nagyon gyorsan.
Nappal jókedvű, kiegyensúlyozott, huncut. Nagyon sokat játszik magában.
Tud pakolászni, játékot a dobozába, labdát eldobni, egyre több lépést tesz meg egyedül (megfontoltan, komótosan), pici szöszt felcsippenteni, kupakot lecsavarni, repülő légcsavarját forgatni és közben brümmögni, gombokat nyomogatni, hogy a játékok zenéljenek, tapsolni és pápázni, kinyújtott mutatóujjal mutatni, rázni a fejét (de ez még nem nem-et jelent), etetőszékből és karámból játékokat direkt kidobálni,
Szavai (a teljesség igénye nélkül): cici, csüccs, tes (tessék), enye (anya), emm (Emma), chi (Chili), baba, ott, hi-ta (hinta-palinta), pá-pá, de (ügyes) ta/te általános szó, minden másra vonatkozik.
Nagy valószínűséggel tejfehérje allergiás, február közepén megyünk kivizsgálásra, addig is tartom a szigorú tejmentes diétát.
9780 (vagy 9870?!) gramm, és hosszra tuti nőtt, de azt nem mértem.
Összességében imádom minden kis porcikáját, legtöbbször éjjel is, bármennyit kel. Valószínüleg az az allergia miatt van úgyis.
Első Iskolaelőkészítő
Huhh, nagyon klassz volt.
Tegnap este bepakoltuk a kis hátizsákját, kihegyeztük a ceruzákat, beraktuk egy tartóba, kapott egy füzetet, kifényesítettünk egy mosolygós almát, és szalvétába csomagolva elraktuk. Ma Emma úgy izgult, hogy nem is bírt reggelizni, egy fél pirítóst alig tudtam beleimádkozni. Egész odaúton locsogott izgatottságában.
Mi értünk oda elsőnek, a tanító néni körbevezette Emmát. Édes kicsikém csak szorongatta a kezemet.
Aztán megérkezett a többi gyerek is, közben az iskolások pingpongoztak a teremben, és két kislány már odasündörgött Emma mellé, kérdezgették, nagyon kedvesek voltak.
Aztán elkezdődött az előkészítő, a gyerekek bementek a terembe, mi meg kint maradtunk.
Amikor vége lett, kinyílt a teremajtó, és ő még ott ücsörgött a padban, a ceruzáit pakolgatta.
Basszus, mikor lett ilyen nagy ez a gyerek? Hiszen csak tegnap született.
Szélesen mosolyogva csacsogta, hogy miket csináltak. Nagyon élvezte.
Visszafelé a kocsiban azt mondta, kár volt úgy félni, nagyon jó volt.
Az oviba érve pedig már azt mesélte a barátnőinek, hogy ő már iskolás.
Úgy tűnik öten lesznek elsősök, és azt is megtudtam közben, hogy tervbe van véve az iskola kibővítése, bekerül a mosdó, fent lesz egy új terem, és talán hatodikig is lesz lehetőség oda járni.
Megnyertek egy pályázatot iskolabusz ügyben is, lehet hogy hozni-vinni fogják őket reggel és délután.
Na az nagyon fáin lenne :-))
Huhh, nagyon klassz volt.
Tegnap este bepakoltuk a kis hátizsákját, kihegyeztük a ceruzákat, beraktuk egy tartóba, kapott egy füzetet, kifényesítettünk egy mosolygós almát, és szalvétába csomagolva elraktuk. Ma Emma úgy izgult, hogy nem is bírt reggelizni, egy fél pirítóst alig tudtam beleimádkozni. Egész odaúton locsogott izgatottságában.
Mi értünk oda elsőnek, a tanító néni körbevezette Emmát. Édes kicsikém csak szorongatta a kezemet.
Aztán megérkezett a többi gyerek is, közben az iskolások pingpongoztak a teremben, és két kislány már odasündörgött Emma mellé, kérdezgették, nagyon kedvesek voltak.
Aztán elkezdődött az előkészítő, a gyerekek bementek a terembe, mi meg kint maradtunk.
Amikor vége lett, kinyílt a teremajtó, és ő még ott ücsörgött a padban, a ceruzáit pakolgatta.
Basszus, mikor lett ilyen nagy ez a gyerek? Hiszen csak tegnap született.
Szélesen mosolyogva csacsogta, hogy miket csináltak. Nagyon élvezte.
Visszafelé a kocsiban azt mondta, kár volt úgy félni, nagyon jó volt.
Az oviba érve pedig már azt mesélte a barátnőinek, hogy ő már iskolás.
Úgy tűnik öten lesznek elsősök, és azt is megtudtam közben, hogy tervbe van véve az iskola kibővítése, bekerül a mosdó, fent lesz egy új terem, és talán hatodikig is lesz lehetőség oda járni.
Megnyertek egy pályázatot iskolabusz ügyben is, lehet hogy hozni-vinni fogják őket reggel és délután.
Na az nagyon fáin lenne :-))
2010/01/17
Filmkub - Doctor Parnassus és a képzelet birodalma
Az egyik legjobb Terry Gilliam film, amit az utóbbi időkben láttam. Óriási váltás a Tideland-hoz képest, ami megrázóan brutális volt, ez egy kedves mese, az oly' jól ismert Terry Gilliam-es mesevilágban.
Volt aki kiment a film közben, az vagy nem tájékozódott előre hogy mire ül be, vagy túl szelídnek találta, hogy a film háromnegyedénél sem volt még a székbe döngölve mentálisan.
Varázslatos mese, gazdag díszletek között. A vége pedig hatalmas meglepetés, ugyanis happy end.
Tetszett, jó volt, nézzétek meg!
Az egyik legjobb Terry Gilliam film, amit az utóbbi időkben láttam. Óriási váltás a Tideland-hoz képest, ami megrázóan brutális volt, ez egy kedves mese, az oly' jól ismert Terry Gilliam-es mesevilágban.
Volt aki kiment a film közben, az vagy nem tájékozódott előre hogy mire ül be, vagy túl szelídnek találta, hogy a film háromnegyedénél sem volt még a székbe döngölve mentálisan.
Varázslatos mese, gazdag díszletek között. A vége pedig hatalmas meglepetés, ugyanis happy end.
Tetszett, jó volt, nézzétek meg!
2010/01/14
Mindenki odáig van a fészbúkért. Tényleg én vagyok az egyetlen, akinek nem jönnek be a különböző idétlen alkalmazások, és nem pillantok rá óránként az üzenőfalra, hogy igyam grafomán ismerőseim minden mondatát életük olyan jelentőségteljes pillanatairól, hogy teszemazt letörött a körmük?!
Tényleg én vagyok a rosszfej? Vagyis: rosszfej vagyok, leszarom...
Vannak emberek, akik érdekelnek istenigazából (elismerem, nem túl sok). Azoknak olvasom a blogját, akinek meg nincs, azzal beszélek személyesen.
Tényleg én vagyok a rosszfej? Vagyis: rosszfej vagyok, leszarom...
Vannak emberek, akik érdekelnek istenigazából (elismerem, nem túl sok). Azoknak olvasom a blogját, akinek meg nincs, azzal beszélek személyesen.
Továbbgondoltam kicsit ezt a sztrájk dolgot. Én is mélységesen fel vagyok háborodva, hogy ilyen kevés gyes-t kapok. Azok ottan sikkasztanak jobbra-balra, az én szememet meg kiszúrják némi apróval, holott ez egy felelősségteljes 7/24-es meló.
Úgyhogy holnap felpakolom a srácokat, és betaszajtom őket az Államkincstár aulájába, én meg jól sztrájkolni fogok. Micsoda? Hogy az ott dolgozó adminisztrátorok nem tehetnek arról, hogy én kevesellem a gyes-t? Hát azt ki nem szarja le?
Hiszen a sztrájk erről szól, nem? Istenesen megszopatjuk azokat, akik semmiről sem tehetnek. Szép magyar mondás ez, dögöljön meg a szomszéd tehene (is, meg a szembeszomszédé is...)
Úgyhogy holnap felpakolom a srácokat, és betaszajtom őket az Államkincstár aulájába, én meg jól sztrájkolni fogok. Micsoda? Hogy az ott dolgozó adminisztrátorok nem tehetnek arról, hogy én kevesellem a gyes-t? Hát azt ki nem szarja le?
Hiszen a sztrájk erről szól, nem? Istenesen megszopatjuk azokat, akik semmiről sem tehetnek. Szép magyar mondás ez, dögöljön meg a szomszéd tehene (is, meg a szembeszomszédé is...)
2010/01/10
Jura ma elutazott Londonba.
Fél délelőttöm ráment, hogy az előzetes, kb. 30 darabból álló NEXT gyerekruha listámat meghúzzam, és egy költséghatékonyabb felsorolással álljak elő.
Nehéz volt, de sikerült. Kicsi excel táblába összefoglalva cikkszámmal, mérettel, árral, másodlagos listával (ha az első listából nem sikerülne mindent beszerezni). Ez már múlkor is bejött, a boltba belépve az első eladó kezébe nyomta a listát, ők szépen összeszedték a cuccot, ami meg nem volt, azt másnapra leszállították neki a szállodába. Tiszta munka, pont egy ebédidő felében teljesíthető küldetés.
Ráadásul hála végtelen önuralmamnak, nagyon rövidke kis lista lett, szinte csak listácska.
Mindazonáltal nem szeretem, ha elutazik, ha nincs itthon, ennyi év alatt sem sikerült megutálnunk egymást, mitöbb szeretjük és vágyjuk a másik társaságát. Körülnézve szűkebb és tágabb ismeretségi körömben ez mármár perverziónak számít.
Bár ha még a Porontyon olvasottakat is számításba veszem, akkor egészen biztos az, hogy velünk nincs valami rendben.
Hiszen dacára annak, hogy premier plánban végignézte három szülésemet is (az elsőnél az alfelem hímezgetését is) ugyanolyan hévvel kíván, mint régen, nem töri le a macinacim, vagy tej és bébipapi foltos trikó sem. Több mint tíz évnyi kufircolás után is kapásból még több tízévnyi (egymással való) kufircolás ugrik be mindkettőnknek.
De ha (nagy nehezen) elvonatkoztatok a szextől, akkor is valami furcsa módon az egymásnak való örömokozás az elsődleges szempont, és nem a másik furmányos gyötrése.
És ha elutazik, akkor valahogy még nyilvánvalóbb ez az egész. Szervült részei vagyunk egymásnak, olyat meg ki hallott már, hogy az egyik lábam, vagy teszemazt májam elutazik Londonba, én meg itthon maradok?!
Az a kis májacska sem érzi olyan jól magát a kedves testüregétől oly messze...
Fél délelőttöm ráment, hogy az előzetes, kb. 30 darabból álló NEXT gyerekruha listámat meghúzzam, és egy költséghatékonyabb felsorolással álljak elő.
Nehéz volt, de sikerült. Kicsi excel táblába összefoglalva cikkszámmal, mérettel, árral, másodlagos listával (ha az első listából nem sikerülne mindent beszerezni). Ez már múlkor is bejött, a boltba belépve az első eladó kezébe nyomta a listát, ők szépen összeszedték a cuccot, ami meg nem volt, azt másnapra leszállították neki a szállodába. Tiszta munka, pont egy ebédidő felében teljesíthető küldetés.
Ráadásul hála végtelen önuralmamnak, nagyon rövidke kis lista lett, szinte csak listácska.
Mindazonáltal nem szeretem, ha elutazik, ha nincs itthon, ennyi év alatt sem sikerült megutálnunk egymást, mitöbb szeretjük és vágyjuk a másik társaságát. Körülnézve szűkebb és tágabb ismeretségi körömben ez mármár perverziónak számít.
Bár ha még a Porontyon olvasottakat is számításba veszem, akkor egészen biztos az, hogy velünk nincs valami rendben.
Hiszen dacára annak, hogy premier plánban végignézte három szülésemet is (az elsőnél az alfelem hímezgetését is) ugyanolyan hévvel kíván, mint régen, nem töri le a macinacim, vagy tej és bébipapi foltos trikó sem. Több mint tíz évnyi kufircolás után is kapásból még több tízévnyi (egymással való) kufircolás ugrik be mindkettőnknek.
De ha (nagy nehezen) elvonatkoztatok a szextől, akkor is valami furcsa módon az egymásnak való örömokozás az elsődleges szempont, és nem a másik furmányos gyötrése.
És ha elutazik, akkor valahogy még nyilvánvalóbb ez az egész. Szervült részei vagyunk egymásnak, olyat meg ki hallott már, hogy az egyik lábam, vagy teszemazt májam elutazik Londonba, én meg itthon maradok?!
Az a kis májacska sem érzi olyan jól magát a kedves testüregétől oly messze...
2010/01/07
Hóbarátok
Tegnap készült ez a kis kompozíció. Az alacsonyabbik Iván, a magasabbik Emma. Emma pocakján Milos feje látható, Emma szerint a pulcsijából kandikál ki.
Az egész onnan indult, hogy Jura kiásta a kocsiját, csinos kis kupacot halmozva. Én folytattam a saját kocsim kiásásával, azzal pedig olyan nagyra nőtt a kupac, hogy vétek lett volna nem hóemberré formálni (egyébként is tökéletes hóemberépítő hó van). Így ráérő időmben görgettem két pocakot és fejet.
Hazafelé az oviból vettünk répát orrnak, és a gyerekek elkészítették az arcokat. Ez a képen nem látszik, de a magasabbik kb. akkora mint én. Remélem jó sokáig velünk maradnak a "kis" hóbarátaink...
2010/01/06
2010/01/04
Voltunk ma fogászaton is. Emmának betömték két tejfogát és leszedték a fogkövét. Nagyon-nagyon bátor volt, bár reszketett az félelemtől, hősiesen helyt állt. Mondjuk itt a Veresdentnél tényleg eszméletlenül jófejek, hol van ez már attól a huszonöt évvel ezelőtti iskolafogászattól, ahova én jártam?! Megjegyzem volt ott egy fődoki, mindenki úgy hívta, Szörnyella De Frász. Pont olyan vattacukor haja volt, és jellemre is egészen hasonlatos volt. A sors vicces fintora, hogy később az (ex)anyósom lett...
Na de vissza a nap hőséhez!
Odalett a lekvárraktárnak használt (komolyan!) hatalmas lyuk, helyette csinos fehér kis tömés virít, a büszke nagylány szájában. Van neki 10 felnőtt foga, és ezzel szerintem meg is nyerte a korosztályos fogváltó-versenyt.
Nagyon büszke vagyok rá!
Na de vissza a nap hőséhez!
Odalett a lekvárraktárnak használt (komolyan!) hatalmas lyuk, helyette csinos fehér kis tömés virít, a büszke nagylány szájában. Van neki 10 felnőtt foga, és ezzel szerintem meg is nyerte a korosztályos fogváltó-versenyt.
Nagyon büszke vagyok rá!
szolg. közl.
Kata drága, megkukkantottam a blogodat, tényleg szuper dolgok vannak, ráadásul továbbkattintottam Réka tejmentes blogjára, és ott megláttam, hogy létezik egy jó kis kajaszállító cég, bizonyos Spékó. Nagyon-nagyon megörültem neki, ugyanis nem akarok itthon főzni egymagamra, a szokásos kajaszállítóknál meg nem lehet tejmentes kaját rendelni.
Szerdán jön az első adag kaja, izgatottan várom, végre rendes ebédet fogok én is enni minden nap, hurrá! :-)
Kata drága, megkukkantottam a blogodat, tényleg szuper dolgok vannak, ráadásul továbbkattintottam Réka tejmentes blogjára, és ott megláttam, hogy létezik egy jó kis kajaszállító cég, bizonyos Spékó. Nagyon-nagyon megörültem neki, ugyanis nem akarok itthon főzni egymagamra, a szokásos kajaszállítóknál meg nem lehet tejmentes kaját rendelni.
Szerdán jön az első adag kaja, izgatottan várom, végre rendes ebédet fogok én is enni minden nap, hurrá! :-)
Baba és kígyó...
Tojt nekem a Mikulás egy kötős könyvet. Nagy örömömre csupa valóban hasznos és megköthető dologgal van tele.
Emmának elkészült egy baba, szoknyával és átlapolós felsővel, Ivánnak pedig egy kígyót. A baba nem is annyira, de a kígyó igen nagy becsben van, majdnem annyira, mint Fefe, Iván a nyaka köré szokta tekerni, mint egy sálat.
Az oviban meg is kérdezték, hogy honnan szereztem a baba testét alkotó kötött anyagot. Mondtam, hogy a fonalboltból, ugyanis azt is kézzel kötöttem :-)
Most egy gyerektakarón dolgozom, ez horgolva lesz, a jó öreg granny's square mintával.
Tojt nekem a Mikulás egy kötős könyvet. Nagy örömömre csupa valóban hasznos és megköthető dologgal van tele.
Emmának elkészült egy baba, szoknyával és átlapolós felsővel, Ivánnak pedig egy kígyót. A baba nem is annyira, de a kígyó igen nagy becsben van, majdnem annyira, mint Fefe, Iván a nyaka köré szokta tekerni, mint egy sálat.
Az oviban meg is kérdezték, hogy honnan szereztem a baba testét alkotó kötött anyagot. Mondtam, hogy a fonalboltból, ugyanis azt is kézzel kötöttem :-)
Most egy gyerektakarón dolgozom, ez horgolva lesz, a jó öreg granny's square mintával.
Újabb pelusokat szereztem be, négy darab popin V2 dream dry-t.
Így van már nyolc pelus, ha folyamatosan mosom őket, akkor elég is egész napra. Mondjuk a mosás nem nagy kunszt, egyszerűen bedobom az aktuális adag mellé.
Tény, hogy gyakrabban kell cserélni, de én amúgy sem szeretem hosszasan állasztani a fenekét ugyanabban a pelusban.
Éjszakára még eldobhatót kap.
Nagyon szeretem ezeket a pelusokat, engem az sem zavar, hogy esetleg kakit kell róla vakarni.
Így van már nyolc pelus, ha folyamatosan mosom őket, akkor elég is egész napra. Mondjuk a mosás nem nagy kunszt, egyszerűen bedobom az aktuális adag mellé.
Tény, hogy gyakrabban kell cserélni, de én amúgy sem szeretem hosszasan állasztani a fenekét ugyanabban a pelusban.
Éjszakára még eldobhatót kap.
Nagyon szeretem ezeket a pelusokat, engem az sem zavar, hogy esetleg kakit kell róla vakarni.
Dolgos hétköznapok
Olyan gyorsan eltelt ez a másfél hét, hogy csak pislogunk. Arra gondoltunk, hogy végre lesz egy csomó időnk, amit együtt tölthetünk.
Aztán hipphopp, megint itt vannak a szürke, latyakos hétköznapok. Jura ma egy foghúzással indított, tud élni, hiába no...
Emma és Iván még itthon vannak, ma még nincs ovi.
Holnaptól pedig tényleg minden visszaáll a régi rendbe, és megint várhatunk egy évet arra, hogy együtt legyünk ilyen hosszan.
Olyan gyorsan eltelt ez a másfél hét, hogy csak pislogunk. Arra gondoltunk, hogy végre lesz egy csomó időnk, amit együtt tölthetünk.
Aztán hipphopp, megint itt vannak a szürke, latyakos hétköznapok. Jura ma egy foghúzással indított, tud élni, hiába no...
Emma és Iván még itthon vannak, ma még nincs ovi.
Holnaptól pedig tényleg minden visszaáll a régi rendbe, és megint várhatunk egy évet arra, hogy együtt legyünk ilyen hosszan.
2010/01/02
2010/01/01
B.U.É.K. meg minden...
Nagyon jó volt a társasparty mzs-éknél, bár éppen a társasok nem kerültek elő. Ettünk, dumáltunk, nagyon kellemes volt. Gyakrabban kéne ilyet csinálni.
Én is megittam két bacardi breezert, igazán jól esett, kora este ittam, éjfél előtt kicsivel még fejtem, muszáj volt, kimaradt az esti szopi, és már közelgett a következő.
Hazafalé én vezettem, mivel Jura borozgatott egész este. Odakint zuhogó eső, Jura pedig elkezdett csuklani. De azt tudni kell, hogy ő egyszerre csuklik és köhög, ettől pedig halál vicces hangokat ad ki. Elkezdtünk röhögni, de annyira, hogy végül meg kellett állni, hogy Jura kivegye a csomagtartóból az innivalót, mert már majdnem megfulladt.
Az az év csak jó lehet, ami ekkora nevetéssel indul...
P.S. kaptam még két Pop-int moestől, ezek mikroszálas belsejűek.
Az előbb adtam Milosra a bambuszos popint, még így sem egy nagy etvasz, hogy teljesen gyakorlatlan vagyok. Ha belejövök, simán ugyanannyi lesz a gyerekre adni, mint az eldobhatót.
Nagyon jó volt a társasparty mzs-éknél, bár éppen a társasok nem kerültek elő. Ettünk, dumáltunk, nagyon kellemes volt. Gyakrabban kéne ilyet csinálni.
Én is megittam két bacardi breezert, igazán jól esett, kora este ittam, éjfél előtt kicsivel még fejtem, muszáj volt, kimaradt az esti szopi, és már közelgett a következő.
Hazafalé én vezettem, mivel Jura borozgatott egész este. Odakint zuhogó eső, Jura pedig elkezdett csuklani. De azt tudni kell, hogy ő egyszerre csuklik és köhög, ettől pedig halál vicces hangokat ad ki. Elkezdtünk röhögni, de annyira, hogy végül meg kellett állni, hogy Jura kivegye a csomagtartóból az innivalót, mert már majdnem megfulladt.
Az az év csak jó lehet, ami ekkora nevetéssel indul...
P.S. kaptam még két Pop-int moestől, ezek mikroszálas belsejűek.
Az előbb adtam Milosra a bambuszos popint, még így sem egy nagy etvasz, hogy teljesen gyakorlatlan vagyok. Ha belejövök, simán ugyanannyi lesz a gyerekre adni, mint az eldobhatót.
2009/12/31
Filmklub - Avatar
Még nem írtam róla? Öreg hiba. Karácsony előtt láttuk.
Ez az a film, ami kötelező. Nem nagyon akartam megnézni, de Jura annyira lelkes volt, hogy belementem, végülis ő is megnézte velem a Twilight-ot.
Nagy hiba lett volna kihagyni.
Nézzétek meg! Moziban! Kurvajó!
Még nem írtam róla? Öreg hiba. Karácsony előtt láttuk.
Ez az a film, ami kötelező. Nem nagyon akartam megnézni, de Jura annyira lelkes volt, hogy belementem, végülis ő is megnézte velem a Twilight-ot.
Nagy hiba lett volna kihagyni.
Nézzétek meg! Moziban! Kurvajó!
Filmklub - Továbbállók - Away we go
Tegnap láttuk a Művészben, valószínleg nem három óra alvás utáni este kellett volna megnéznem, kicsit olyan volt, mint halál fáradtan bepiálni.
Na ez az a film, amiből évente maximum kettőt bírok megnézni, olyan durván sok(k), mély érzelmet nyom az emberbe.
A film vicces, elbűvölő, kedves és mint említettem nagyon érzelemdús.
Akkorát ütött, hogy a moziból kijőve percekig némán bandukoltunk egymás mellett, és végül sétáltunk is egy fél órát a friss levegőn, hogy kicsit kiszellőzzön a fejünk.
Nem tudom ajánljam-e, aki az ölős-baszós-partraszállós filmek megszállottja, semmiféleképpen ne nézze meg. Aki nem riad vissza attól, hogy megszabadulva a holivúdi kliséktől, néhanapján megnézzen egy Film-et, az menjen el rá. Lehetőleg moziba...
Tegnap láttuk a Művészben, valószínleg nem három óra alvás utáni este kellett volna megnéznem, kicsit olyan volt, mint halál fáradtan bepiálni.
Na ez az a film, amiből évente maximum kettőt bírok megnézni, olyan durván sok(k), mély érzelmet nyom az emberbe.
A film vicces, elbűvölő, kedves és mint említettem nagyon érzelemdús.
Akkorát ütött, hogy a moziból kijőve percekig némán bandukoltunk egymás mellett, és végül sétáltunk is egy fél órát a friss levegőn, hogy kicsit kiszellőzzön a fejünk.
Nem tudom ajánljam-e, aki az ölős-baszós-partraszállós filmek megszállottja, semmiféleképpen ne nézze meg. Aki nem riad vissza attól, hogy megszabadulva a holivúdi kliséktől, néhanapján megnézzen egy Film-et, az menjen el rá. Lehetőleg moziba...
2009/12/30
Új mánia...
Az egész onnan indult, hogy egy adag mosódiót készültem megrendelni a Zöldabc-től, és megláttam a pop-in mosható pelusokat.
Nagyon megtetszettek, elkezdtem szaglászni, kutatni, nyomozni.
Aztán ahogy ez nálam már csak lenni szokott, rákattantam rendesen. Ma már meg is kaparintottam a négy első pelusunkat, két bambusz belsős Pop-in V2 AIO (all in one) OS (one size) -t, és két (kicsit használt) BumGenius 3.0 organic-ot.
Első körben a Pop-in jobban tetszik, tapintásra finomabb még a külseje is, és főleg nagyobb, ami komoly szempont egy ilyen sűrű gyereknél, mint Milos.
Amikor átvettem a Pop-in-okat, szétbontottam, mindenhol bársonyos puhaság, csak tapogattam, símogattam, és közben arra gondoltam, hogy hogy tekerhettem azt a finom kis bőrét azokba a rettenetes, szúrós műanyagokba eddig?!
Annyira más ez az egész, fogni kell egy ilyen pelust ahhoz, hogy az ember érezze a teljesen nyilvánvaló különbséget....
Már alig várom, hogy használni kezdjük.
Íme a kép az új szerzeményekről (középen egy selyem pelusbetét, ami szárazontartó, antiszeptikus, gyulladáscsökkentő hatású - állítólag):
Az egész onnan indult, hogy egy adag mosódiót készültem megrendelni a Zöldabc-től, és megláttam a pop-in mosható pelusokat.
Nagyon megtetszettek, elkezdtem szaglászni, kutatni, nyomozni.
Aztán ahogy ez nálam már csak lenni szokott, rákattantam rendesen. Ma már meg is kaparintottam a négy első pelusunkat, két bambusz belsős Pop-in V2 AIO (all in one) OS (one size) -t, és két (kicsit használt) BumGenius 3.0 organic-ot.
Első körben a Pop-in jobban tetszik, tapintásra finomabb még a külseje is, és főleg nagyobb, ami komoly szempont egy ilyen sűrű gyereknél, mint Milos.
Amikor átvettem a Pop-in-okat, szétbontottam, mindenhol bársonyos puhaság, csak tapogattam, símogattam, és közben arra gondoltam, hogy hogy tekerhettem azt a finom kis bőrét azokba a rettenetes, szúrós műanyagokba eddig?!
Annyira más ez az egész, fogni kell egy ilyen pelust ahhoz, hogy az ember érezze a teljesen nyilvánvaló különbséget....
Már alig várom, hogy használni kezdjük.
Íme a kép az új szerzeményekről (középen egy selyem pelusbetét, ami szárazontartó, antiszeptikus, gyulladáscsökkentő hatású - állítólag):
A gazdasági válság/új szelek párosa rám mérte a második, talán még az előzőnél (Danubius megszűnése) is nagyobb csapást.
Az egyetlen újság, amit a kezdetektől fogva, az első lapszámtól fogva (15 éve) minden alkalommal megvettem (az utóbbi pár évben már előfizető voltam), és az első betűtől az utolsóig gondosan elolvastam.
És most megszűnik.
Sírok, zokogok.
Isten Veled Kretén magazin...
Az egyetlen újság, amit a kezdetektől fogva, az első lapszámtól fogva (15 éve) minden alkalommal megvettem (az utóbbi pár évben már előfizető voltam), és az első betűtől az utolsóig gondosan elolvastam.
És most megszűnik.
Sírok, zokogok.
Isten Veled Kretén magazin...
2009/12/29
És ha már a rajzolásnál tartunk...
Emma is sokat fejlődött, az emberkéi már nem pálcikák többé, van kiterjedésük (és ezzel a lépéssel az én rajzkészségemet túl is szárnyalta :-).
Figyelme középpontjában a (lovakon kívül) test és a nemiség áll. Jó a megfigyelőképessége, amint az az alábbi képen kiválóan látszik is:
Emma is sokat fejlődött, az emberkéi már nem pálcikák többé, van kiterjedésük (és ezzel a lépéssel az én rajzkészségemet túl is szárnyalta :-).
Figyelme középpontjában a (lovakon kívül) test és a nemiség áll. Jó a megfigyelőképessége, amint az az alábbi képen kiválóan látszik is:
Apának egy kicsit nagyobb melle sikeredett, de a borosta és a szőrtenger elég reális. Az én ábrázolásom is remek, de azt hiszem gyakrabban kéne fazongyantázáshoz folyamodnom :-D
Hogy mi a különbség egy felnőtt nő, és egy kislány között? Íme egy Emma-akt:
Iván sokáig nem rajzolt. Egyszerűen nem érdekelte. Ha mégis rávettük, akkor nagyokat röhögve lendületes lengőfirkákkal karmolta tele a papírt. A rajzolásban is a mozgást élvezte, nem az alkotást.
Egy-két hónapja már rajzolgat emberkéket ha nagyon muszáj, de nem nagyon érdekli, legtöbbször csonkol (kezeket leggyakrabban). Aztán ma este rajzolta ezt:
Egy-két hónapja már rajzolgat emberkéket ha nagyon muszáj, de nem nagyon érdekli, legtöbbször csonkol (kezeket leggyakrabban). Aztán ma este rajzolta ezt:
Emma biciklizik az úton(!), apa a garázsban éppen engedi le a biciklit a plafonról (fel vannak húzva télire). A garázs körül a ház vonala látszik, a hullámos vonalak írás.
Elképesztően aprólékos rajz, Emmának még hajgumija is van. Azért az Emma-féle stílus nagyon érződik rajta, egyértelműen őt utánozza, de ez akkor is egy eredeti Iván-mű...
2009/12/27
2009/12/24
Karácsony
Az idei karácsony minden idők legjobb karácsonya lett. Rájöttem, hogy nem kell görcsösen akarni karácsonyi hangulatot, mézeskalács illatot, csengettyűszót és egyebeket.
Szóval nincsenek sütik, csak beigli, amit mzs-nél sütöttünk, töltött káposztát tegnap csinált anyu, de a halászlé elmaradt, és eddig még senki sem panaszkodott.
Sőt, az ebéd is csak a szokásos, mivel nem tudtuk összeterelni a gyerekeket (nyilván, hiszen az ajándékukkal játszanak), egyedül ettem egy tányér valamit az előbb.
A fadíszítés remek volt, és az ajándékbontás is, bónuszpálya Milos édes kis pofája, ahogy tátott szájjal leste a fát.
A kidzoom-ok pedig egyértelműen remek választásnak bizonyultak, a gyerekek imádják...
Az idei karácsony minden idők legjobb karácsonya lett. Rájöttem, hogy nem kell görcsösen akarni karácsonyi hangulatot, mézeskalács illatot, csengettyűszót és egyebeket.
Szóval nincsenek sütik, csak beigli, amit mzs-nél sütöttünk, töltött káposztát tegnap csinált anyu, de a halászlé elmaradt, és eddig még senki sem panaszkodott.
Sőt, az ebéd is csak a szokásos, mivel nem tudtuk összeterelni a gyerekeket (nyilván, hiszen az ajándékukkal játszanak), egyedül ettem egy tányér valamit az előbb.
A fadíszítés remek volt, és az ajándékbontás is, bónuszpálya Milos édes kis pofája, ahogy tátott szájjal leste a fát.
A kidzoom-ok pedig egyértelműen remek választásnak bizonyultak, a gyerekek imádják...
Tíz hónapos
Túl sok minden nem változott, a mozgása egyre ügyesebb, hosszú másodpercekig is megáll egyedül, ha nem figyel oda. Szépen lépeget kézenfogva, vagy egy kézzel a karám szélébe kapaszkodva.
Tegnap kimondta élete első tiszta szavát. Igen, semmi meglepetés, a szó a következő volt, cici...
Az alvással továbbra is küzdünk, valamint képbe lépett egy nagyon durva ekcéma, a hasa, és a lába oldala tiszta seb.
Így tejmentes diétát tartunk mindketten, ami őt annyiban érinti, hogy tejmentes tápszert kap. Én nem ehetek semmi tejterméket, a koffein mentes kávémat ihatnám tejmentes tejjel, hát köszi.
Evés terén továbbra sem nagyon haladtunk, napi fél üveg bébiétel, este egy kis tápszer, egyébként ciciciciciciciciiiii éjjel-nappal.
Egyéb újdonságok még a labdázás, és a pakolás. A konyhában a fiókokra és a szekrényekre sok év kihagyás után visszaköltöztek a spárgák, és egyéb kötöző alkalmatosságok.
Súlya 9680 gramm, hosszra talán kicsit nőtt.
Egyébiránt továbbra is egy imádnivaló édes zsivány. (Kép lesz, ha előásom a telefonomból).
Ó, és majdnem elfelejtettem, kinövesztett még két fogat (ezeket is 1-2 nap eltéréssel), így már hatfogú.
Túl sok minden nem változott, a mozgása egyre ügyesebb, hosszú másodpercekig is megáll egyedül, ha nem figyel oda. Szépen lépeget kézenfogva, vagy egy kézzel a karám szélébe kapaszkodva.
Tegnap kimondta élete első tiszta szavát. Igen, semmi meglepetés, a szó a következő volt, cici...
Az alvással továbbra is küzdünk, valamint képbe lépett egy nagyon durva ekcéma, a hasa, és a lába oldala tiszta seb.
Így tejmentes diétát tartunk mindketten, ami őt annyiban érinti, hogy tejmentes tápszert kap. Én nem ehetek semmi tejterméket, a koffein mentes kávémat ihatnám tejmentes tejjel, hát köszi.
Evés terén továbbra sem nagyon haladtunk, napi fél üveg bébiétel, este egy kis tápszer, egyébként ciciciciciciciciiiii éjjel-nappal.
Egyéb újdonságok még a labdázás, és a pakolás. A konyhában a fiókokra és a szekrényekre sok év kihagyás után visszaköltöztek a spárgák, és egyéb kötöző alkalmatosságok.
Súlya 9680 gramm, hosszra talán kicsit nőtt.
Egyébiránt továbbra is egy imádnivaló édes zsivány. (Kép lesz, ha előásom a telefonomból).
Ó, és majdnem elfelejtettem, kinövesztett még két fogat (ezeket is 1-2 nap eltéréssel), így már hatfogú.
2009/12/21
A filmkritikákat elsősorban pasik írják, így nem is csoda, hogy eléggé lehúzzák a Blood Ties-t.
Pedig igenis szuper sorozat, persze főleg nőknek. Persze ne várjunk Lost-os látványvilágot, töredéke pénzből forgatták, de én valahogy nagyon kedvelem az efféle sorozatokat (a Torchwood is BBC Wales gyártmány, Jura szerint az mondjuk a szegedi körzeti tv-nek megfelelő társaság), ez egy általam ismeretlen, de pasik által szitokszónak számító Lifetime nevű csatorna készítette Kanadában.
Engem a látványelemek nem különösebben nyűgöznek le egyébként sem ha egy sorozatról van szó, hiszen azt legfőképp félszemmel vasalás közben, vagy a monitoron nézem. (Más a helyzet egy mozifilmmel, ott domborítson a CGI!). Szóval tökéletesen megfelel egy béna zombimaszk is, vagy egy ügyetlen füstfelhőben eltűnés, a lyukakat betömi a fantáziám, egyébként is beszari vagyok, sokkal megnyugtatóbb egy ügyetlenül maszkírozott farkasember, vagy démon, mint egy "hihető" példány.
Na száz szónak is egy a vége, ez egy jó sorozat, élveztem minden részt, kellemes volt, jólesett.
Kár, hogy csak két évad készült belőle, és valószínüleg nem is lesz több...
2009/12/20
Tegnap csodás hó esett, csak egy aprócska probléma volt vele, hogy nekünk Óbudán volt sürgős kakaókoncertezésünk, mire vége lett, belepte a hó a várost, és még csak akkor kezdett belendülni.
Röpke két óra alatt haza is értünk, pedig a Patrol ilyen útviszonyoknál csillogtatja meg igazi képességeit. Az autópályát egybefüggő hóréteg borította, az utolsó pár kilométert emlékezetből tettük meg, mert öklömnyi jégdarabok fagytak az ablaktörlőre. Ezt le is kapartuk a lehajtónál.
Este Jura beájult egy neocitrántól (amit nekem kellett volna innom, lévén kezdődő torokvész fenyegetett), én pedig elegánsan a gyerekszobában felejtettem, horkoljon csak a nagyok fülébe, ők már amúgy is edzve vannak mama által.
Az éjszakánk békés, fűrészelésmentes volt, Milos csak hajnali négykor ébredt. Meg fél hatkor, de visszaaludt még fél hétig, lévén csend a szobában...
Ezen felbuzdulva ma szétfotosoppoltuk a fenti alaprajzot, és végre meggyőztem Jurát a megfelelő átalakításokról. Tavasszal egy életünk, egy halálunk, megcsináltatjuk. Lesz fent három szoba mindenki nagy megelégedésére, csak győzzük kifizetni...
Röpke két óra alatt haza is értünk, pedig a Patrol ilyen útviszonyoknál csillogtatja meg igazi képességeit. Az autópályát egybefüggő hóréteg borította, az utolsó pár kilométert emlékezetből tettük meg, mert öklömnyi jégdarabok fagytak az ablaktörlőre. Ezt le is kapartuk a lehajtónál.
Este Jura beájult egy neocitrántól (amit nekem kellett volna innom, lévén kezdődő torokvész fenyegetett), én pedig elegánsan a gyerekszobában felejtettem, horkoljon csak a nagyok fülébe, ők már amúgy is edzve vannak mama által.
Az éjszakánk békés, fűrészelésmentes volt, Milos csak hajnali négykor ébredt. Meg fél hatkor, de visszaaludt még fél hétig, lévén csend a szobában...
Ezen felbuzdulva ma szétfotosoppoltuk a fenti alaprajzot, és végre meggyőztem Jurát a megfelelő átalakításokról. Tavasszal egy életünk, egy halálunk, megcsináltatjuk. Lesz fent három szoba mindenki nagy megelégedésére, csak győzzük kifizetni...
2009/12/19
A teljes összeomlás határán megkegyelmezett nekem Milos, egész jó kis éjszakánk volt.
Tettünk az ügy érdekében:
- Két napja nem eszem-iszom tejterméket, ő pedig tejmentes tápszert kap vacsira (hátha tejallergia, ez már csak az ekcéma miatt is gyanús)
- Kibújt a fogacska
- Visszahúztam az ágyát a miénk mellé, a szoba legmelegebb pontjára (mert Jura szerint fázott)
- Tegnap egész nap kapta a homeós bogyót fogzásra
- Este kapott egy adag panadolt - szintén fogzásra
Azt hiszem ennyi, valami ezek közül, vagy egyik sem, hanem egy teljesen más ok miatt csak egyszer kelt éjjel, 2 óra előtt valamivel. Hosszasan szopizott, majd visszaájult. Engem annyira meglepett a majd' három óra egyhuzamban alvás, hogy fél órát forgolódtam álmatlanul. Valamint az éjszaka további részében a megszokott módon óránként felébredtem, ahogy trenírozva lettem. De minden egyes alkalommal jólesően a másik oldalamra fordultam, és tovább durmoltam.
Sajnos reggel háromnegyed hatkor egyszerre ébredtünk Jura hangos horkantására, és miközben nagyon csúnyákat gondoltam (Jura) felmenőiről, próbáltam visszaaltatni a dedet.
De ezzel az erővel egy fűrésztelepen is nagyobb sikert értem volna el. Ilyenkor mindig arról fantáziálok, hogy odakészítek a szopis fotel mellé egy vödröt tele teniszlabdával, és bizonyos frekvencia fölött megdobálom vele (négy ébredés után a vödörben tüskés acélgolyók vannak).
Nem vagyok egy mártír alkat, mert már az is mérhetetlenül bosszant, hogy édesdeden alszik, miközben én szop(tat)ok, de hogy horkol is, az már mindennek a teteje.
Most már tényleg nagyon vágyom egy külön szobára Milosnak.
Tettünk az ügy érdekében:
- Két napja nem eszem-iszom tejterméket, ő pedig tejmentes tápszert kap vacsira (hátha tejallergia, ez már csak az ekcéma miatt is gyanús)
- Kibújt a fogacska
- Visszahúztam az ágyát a miénk mellé, a szoba legmelegebb pontjára (mert Jura szerint fázott)
- Tegnap egész nap kapta a homeós bogyót fogzásra
- Este kapott egy adag panadolt - szintén fogzásra
Azt hiszem ennyi, valami ezek közül, vagy egyik sem, hanem egy teljesen más ok miatt csak egyszer kelt éjjel, 2 óra előtt valamivel. Hosszasan szopizott, majd visszaájult. Engem annyira meglepett a majd' három óra egyhuzamban alvás, hogy fél órát forgolódtam álmatlanul. Valamint az éjszaka további részében a megszokott módon óránként felébredtem, ahogy trenírozva lettem. De minden egyes alkalommal jólesően a másik oldalamra fordultam, és tovább durmoltam.
Sajnos reggel háromnegyed hatkor egyszerre ébredtünk Jura hangos horkantására, és miközben nagyon csúnyákat gondoltam (Jura) felmenőiről, próbáltam visszaaltatni a dedet.
De ezzel az erővel egy fűrésztelepen is nagyobb sikert értem volna el. Ilyenkor mindig arról fantáziálok, hogy odakészítek a szopis fotel mellé egy vödröt tele teniszlabdával, és bizonyos frekvencia fölött megdobálom vele (négy ébredés után a vödörben tüskés acélgolyók vannak).
Nem vagyok egy mártír alkat, mert már az is mérhetetlenül bosszant, hogy édesdeden alszik, miközben én szop(tat)ok, de hogy horkol is, az már mindennek a teteje.
Most már tényleg nagyon vágyom egy külön szobára Milosnak.
2009/12/18
2009/12/17
Ma megkapták a gyerekek az oltást.Nagyon büszke vagyok rájuk, semmi nyavajgás nem volt, pedig izgultak nagyon (főleg Emma).
Iván nagyon férfiasan csak annyit mondott au, Emma pedig pityergett egy kicsit, és azt kérte, én öleljem át, ne az asszisztens. De nem húzta el a kezét.
Szóval tényleg nagyon-nagyon büszke vagyok rájuk. Kaptak is egy-egy zenélő autót fájdalomdíjul.
Szerencsére Milosra tudott Judit (a takarítónő) vigyázni, nem kellett ezt a két órás kört vele megtennem.
Ovi-doki-játékbolt-ATM-ovi (vissza az ebédért)-bolt-haza...
Iván nagyon férfiasan csak annyit mondott au, Emma pedig pityergett egy kicsit, és azt kérte, én öleljem át, ne az asszisztens. De nem húzta el a kezét.
Szóval tényleg nagyon-nagyon büszke vagyok rájuk. Kaptak is egy-egy zenélő autót fájdalomdíjul.
Szerencsére Milosra tudott Judit (a takarítónő) vigyázni, nem kellett ezt a két órás kört vele megtennem.
Ovi-doki-játékbolt-ATM-ovi (vissza az ebédért)-bolt-haza...
2009/12/16
Végül csak odaértem az oviba a gyerekekért, záráskor még egy csomóan voltak, két csoportban is, nem egy összevontban, gondolom több szülő is beragadt a dugóba a hó miatt.
Hazajöttünk, szánkóra kaptunk, és kimentünk csúszkálni. Piszok mázli, hogy a környék szánkódombja pont a mellettünk lévő keresztutca.
Jó fél órát voltunk kint, de a gyerekek olyan fáradtak lettek a végén már (persze nem aludtak az oviban sem), hogy csak üvölteni tudtak.
Igen jellemző kép, ahogy Iván ül a szánkón, kapaszkodik ezerrel, és közben azt zokogja taknya-nyála egybefolyatva, hogy "Emmahaaaaa, most éhééén akarlak húzni téhégeeed!"
Emma pedig áll vele szemben, és azt visítja patakzó könnyekkel, hogy "Akkor szállj már le végre a szánkóról!"
Ez volt az a pillanat, amikor úgy döntöttem, ideje hazaindulni.
Nem is tiltakoztak, egyből felszáradt a tengernyi könny, és vidáman hazacsúszkáltunk. Még Milos is élvezte, aki alaposan be volt tekercselve száz réteg polár, és orkány anyagba, mint egy kis high-tech múmia.
Mi más is következhetett volna itthon, mint vacsi, forró teával, és sok lilahagymával. Ilyen egy tízpontos este...
Hazajöttünk, szánkóra kaptunk, és kimentünk csúszkálni. Piszok mázli, hogy a környék szánkódombja pont a mellettünk lévő keresztutca.
Jó fél órát voltunk kint, de a gyerekek olyan fáradtak lettek a végén már (persze nem aludtak az oviban sem), hogy csak üvölteni tudtak.
Igen jellemző kép, ahogy Iván ül a szánkón, kapaszkodik ezerrel, és közben azt zokogja taknya-nyála egybefolyatva, hogy "Emmahaaaaa, most éhééén akarlak húzni téhégeeed!"
Emma pedig áll vele szemben, és azt visítja patakzó könnyekkel, hogy "Akkor szállj már le végre a szánkóról!"
Ez volt az a pillanat, amikor úgy döntöttem, ideje hazaindulni.
Nem is tiltakoztak, egyből felszáradt a tengernyi könny, és vidáman hazacsúszkáltunk. Még Milos is élvezte, aki alaposan be volt tekercselve száz réteg polár, és orkány anyagba, mint egy kis high-tech múmia.
Mi más is következhetett volna itthon, mint vacsi, forró teával, és sok lilahagymával. Ilyen egy tízpontos este...
Falusi dolgok, avagy megint a gumis...
No vajon ki az, aki az utolsó utáni pillanatra hagyja a kocsi gumicseréjét (már megint)? Hát persze, hogy én.
Tegnap elviccelődtünk Edináékkal kicsit, mondták, hogy a nyakamban lógó kocsikulcs (ami a renault-k esetében egy fekete kártya) úgy néz ki, mint Borka koris bérlete.
Mondtam is kacagva, hogy hát ha nem cserélem le a nyári gumikat, ez is korcsolyabérletté változik hamarost. Majd ma reggel arcomra fagyott a mosoly a hómennyiség láttán.
Kinéztem a garázsba, ott pihentek a téli gumik a legtávolabbi sarokban, elbarikádozva rettenetes mennyiségű lommal (fűnyíró, kerti bútor, láncfűrész, néhány bringa, tetőbox, stb...), de legalább nem voltak felrakva polc, vagy szekrény tetejére, akkor esélytelen lettem volna.
Kicsit sem könnyítette meg a dolgomat, hogy ezek felnire szereltek, húsz kiló tuti van egy darab.
Felhívtam a gumis srácot.
- Mondd csak, kell időpontot kérni gumicserére?
- De mennyire, hogy kell! (Általában következő hétre szoktam csak kapni.)
- Akkor mondanál nekem egy legeslegkorábbi időpontot?
- Legkorábbi... -papírsurrogás- Holnaaaaa... Ma öt óra?
- Ooööööhááát végtelenül hálás vagyok, ötre megyek....
A történethez tartozik, hogy ötig vannak nyitva. Ez jófejség, és nem az első, amit a részükről tapasztalok...
Ezek után szapora nyögésekkel tarkított káromkodások közepette előástam a gumikat, és berámoltam a csomagtartóba.
Valamint megkértem Edinát, hogy hozza el a srácokat magához az oviból, és gumis után elcsattogok értük. Azért van lelkifurkám, mert ha előbb lecserélem a nyavajás gumikat, akkor ma alvás után értük tudtam volna menni, hogy játszanak az udvaron, amíg világos van.
De be kell lássam, nem tudok kibújni a bőrömből, én a nyári gumit mindig az első hókor, ónosesőkor, vagy fagykor fogom lecseréltetni, míg világ a világ...
No vajon ki az, aki az utolsó utáni pillanatra hagyja a kocsi gumicseréjét (már megint)? Hát persze, hogy én.
Tegnap elviccelődtünk Edináékkal kicsit, mondták, hogy a nyakamban lógó kocsikulcs (ami a renault-k esetében egy fekete kártya) úgy néz ki, mint Borka koris bérlete.
Mondtam is kacagva, hogy hát ha nem cserélem le a nyári gumikat, ez is korcsolyabérletté változik hamarost. Majd ma reggel arcomra fagyott a mosoly a hómennyiség láttán.
Kinéztem a garázsba, ott pihentek a téli gumik a legtávolabbi sarokban, elbarikádozva rettenetes mennyiségű lommal (fűnyíró, kerti bútor, láncfűrész, néhány bringa, tetőbox, stb...), de legalább nem voltak felrakva polc, vagy szekrény tetejére, akkor esélytelen lettem volna.
Kicsit sem könnyítette meg a dolgomat, hogy ezek felnire szereltek, húsz kiló tuti van egy darab.
Felhívtam a gumis srácot.
- Mondd csak, kell időpontot kérni gumicserére?
- De mennyire, hogy kell! (Általában következő hétre szoktam csak kapni.)
- Akkor mondanál nekem egy legeslegkorábbi időpontot?
- Legkorábbi... -papírsurrogás- Holnaaaaa... Ma öt óra?
- Ooööööhááát végtelenül hálás vagyok, ötre megyek....
A történethez tartozik, hogy ötig vannak nyitva. Ez jófejség, és nem az első, amit a részükről tapasztalok...
Ezek után szapora nyögésekkel tarkított káromkodások közepette előástam a gumikat, és berámoltam a csomagtartóba.
Valamint megkértem Edinát, hogy hozza el a srácokat magához az oviból, és gumis után elcsattogok értük. Azért van lelkifurkám, mert ha előbb lecserélem a nyavajás gumikat, akkor ma alvás után értük tudtam volna menni, hogy játszanak az udvaron, amíg világos van.
De be kell lássam, nem tudok kibújni a bőrömből, én a nyári gumit mindig az első hókor, ónosesőkor, vagy fagykor fogom lecseréltetni, míg világ a világ...
Filmklub
Vasárnap este megnéztük moziban a Twilight második részét. Nekem nagyon tetszett, pedig olvastam a könyvet is. Határozottan kellemes meglepetés volt, jobb, mint amire számítottam.
Ami általában a könyvadaptációk hátulütője (a normál filmhossz érdekében alaposan meghúzott sztori), abból itt előnyt kovácsoltak, az összes felesleges és unalmas picsogást kivágták, maradt a fogyasztható történet. Bár az eleje még így is kicsit uncsi volt.
Ha a harmadik könyvet is ennek szellemében csinálják meg, akkor cakkli-pakkli fél órás lesz az egész, még akkor is, ha a CGI alaposan kitesz magáért.
Egész kicsit kellett csak magyaráznom Jurának a háttérdolgokról, akinek ezúton is hálás vagyok, hogy a sokhavonta egyszeri mozibajutásunkkor ezt néztük meg.
A dolognak volt egy másik igen kellemes hozadéka is, mama fektette a három gyereket. Itt persze Milos volt a szűk keresztmetszet, de vele sem volt gond, ugyanúgy elaludt cumisüvegen, mint cicin szokott.
Így tehát mama megnyerte a skacok fektetését szilveszterkor is.
Vasárnap este megnéztük moziban a Twilight második részét. Nekem nagyon tetszett, pedig olvastam a könyvet is. Határozottan kellemes meglepetés volt, jobb, mint amire számítottam.
Ami általában a könyvadaptációk hátulütője (a normál filmhossz érdekében alaposan meghúzott sztori), abból itt előnyt kovácsoltak, az összes felesleges és unalmas picsogást kivágták, maradt a fogyasztható történet. Bár az eleje még így is kicsit uncsi volt.
Ha a harmadik könyvet is ennek szellemében csinálják meg, akkor cakkli-pakkli fél órás lesz az egész, még akkor is, ha a CGI alaposan kitesz magáért.
Egész kicsit kellett csak magyaráznom Jurának a háttérdolgokról, akinek ezúton is hálás vagyok, hogy a sokhavonta egyszeri mozibajutásunkkor ezt néztük meg.
A dolognak volt egy másik igen kellemes hozadéka is, mama fektette a három gyereket. Itt persze Milos volt a szűk keresztmetszet, de vele sem volt gond, ugyanúgy elaludt cumisüvegen, mint cicin szokott.
Így tehát mama megnyerte a skacok fektetését szilveszterkor is.
2009/12/11
A gyerekek beoltása úgy tűnik csúszik egy hetet, Iván most hányta össze az ágyát.
Természetesen Jura nemsokára hazaér a másik kettővel, vasárnapig ötgyerekesek leszünk, és még zsúrra is hivatalosak vagyunk.
Mindenesetre a hányás esetére fenntartott vészforgatókönyv két hete kicsiszolódott, ugyanis akkor is hányt egy teljes éjszakán át...
Szerencsére itt van (megint) anyu, ő alszik vele, nekem csak a takarítási és gyógyszeradagolási feladatok maradnak.
Mindazonáltal az ágyneműről félig emésztett uborkás-párizsis szendvics levakarása nem feltétlenül tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé...
Természetesen Jura nemsokára hazaér a másik kettővel, vasárnapig ötgyerekesek leszünk, és még zsúrra is hivatalosak vagyunk.
Mindenesetre a hányás esetére fenntartott vészforgatókönyv két hete kicsiszolódott, ugyanis akkor is hányt egy teljes éjszakán át...
Szerencsére itt van (megint) anyu, ő alszik vele, nekem csak a takarítási és gyógyszeradagolási feladatok maradnak.
Mindazonáltal az ágyneműről félig emésztett uborkás-párizsis szendvics levakarása nem feltétlenül tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé...
No végül csak beoltattam magam, rájöttem, hogy egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy lebetegedjek. Ki a túró ápolna engem napokig? Ráadásul ott ez a kis szopós bornyú is, őt sem akarom megszivatni.
Szóval gondoltam egyet, és elcsattogtam a Misszióba, ahol van oltópont. Igaz, hogy én ingyen is megkapnám, de kavarjon három kört a körzetinél az, akinek hat néger öreganyja van, nekem bőven megért háromezret, hogy negyed óra alatt végeztem is, fizetéssel, oltással, megfigyelési idővel együtt, konkrétan lezavartam az egészet oviba menet.
Szóval mikrochip beültetve, már előre látom, hogy az én megfigyelésem fogja végzetes romlásba dönteni az egész remekül kieszelt összeesküvést. Nincs az a számítógép, ami ne reagálna egy hét után kínjában kék halállal, csak ne kelljen tovább rögzítenie az útjaimat, otthonról az oviba és vissza, külön ínyenc falatként néha a pelenkabolt.
Mondjuk azt kicsit sajnálom, hogy mellékhatásként nem nőtt még egy fejem, vagy plussz két kezem, hát így higgyen az ember lánya a nyavajás körleveleknek.
Mondjuk amilyen szerencsém van, a kölyköknek biztos nő tőle keze is, meg feje is...
Szóval gondoltam egyet, és elcsattogtam a Misszióba, ahol van oltópont. Igaz, hogy én ingyen is megkapnám, de kavarjon három kört a körzetinél az, akinek hat néger öreganyja van, nekem bőven megért háromezret, hogy negyed óra alatt végeztem is, fizetéssel, oltással, megfigyelési idővel együtt, konkrétan lezavartam az egészet oviba menet.
Szóval mikrochip beültetve, már előre látom, hogy az én megfigyelésem fogja végzetes romlásba dönteni az egész remekül kieszelt összeesküvést. Nincs az a számítógép, ami ne reagálna egy hét után kínjában kék halállal, csak ne kelljen tovább rögzítenie az útjaimat, otthonról az oviba és vissza, külön ínyenc falatként néha a pelenkabolt.
Mondjuk azt kicsit sajnálom, hogy mellékhatásként nem nőtt még egy fejem, vagy plussz két kezem, hát így higgyen az ember lánya a nyavajás körleveleknek.
Mondjuk amilyen szerencsém van, a kölyköknek biztos nő tőle keze is, meg feje is...
2009/12/09
Úgy tűnik máris kezdenek hatni az pszihológus által adott tanácsok. Pedig azt hittem, hogy eddig is odafigyeltem, és kimutattam a szeretetemet. Úgy tűnik nem eléggé. Minden nap erős, koncentrált figyelemben részesítem Ivánt (amennyire tehetem, néha csak 10 percre), és két napja kekeckedés helyett inkább újra hozzám bújik, az esti lefekvéskor pedig nincs balhé.
Nyilván lesz ez még így se, biztos lesz visszaesés, de ez egyelőre nagyon bíztató.
Milost még mindig bántja, ezt még át kell fordítani valahogy a fejében.
Azt hittem elég tisztán látom az itthoni dolgokat, de persze nem, ezen a téren van még mit tanulnom. Látom már, hogy Emmát is megviselte ez az egész, csak ő máshogy éli meg, nehezebb észrevenni az ő szorongását.
Sokkal, sokkal jobban oda kell rájuk figyelnem...
Nyilván lesz ez még így se, biztos lesz visszaesés, de ez egyelőre nagyon bíztató.
Milost még mindig bántja, ezt még át kell fordítani valahogy a fejében.
Azt hittem elég tisztán látom az itthoni dolgokat, de persze nem, ezen a téren van még mit tanulnom. Látom már, hogy Emmát is megviselte ez az egész, csak ő máshogy éli meg, nehezebb észrevenni az ő szorongását.
Sokkal, sokkal jobban oda kell rájuk figyelnem...
2009/12/08
Pénteken, az oviban adventi készülődés volt. Ott derült ki, hogy Zsuzsa néni, Iván óvónénije reggel fogta magát, beadta a felmondását, és el is ment.
Teljes döbbenet mindenki részéről, senki sem tudja mi lehetett az oka, valami magánéleti probléma -vélik tudni egyesek.
Elég szomorúak vagyunk, mert Iván kedvenc óvónénije volt...
És ha már Ivánról van szó, egy másik nagy meglepetés ért pénteken, de ez legalább kellemes.
Felhívtak a pszihológustól (na nem a nevtanból, hanem magán úton jártak közben az érdekemben), hogy lemondtak egy időpontot, tudnék-e menni. Hát hogy ne tudnék?! Lóra kaptam és irány Veres.
Az egyből kiderült, hogy remekül fogunk együtt dolgozni Katica nénivel. Ő egy idősebb nő, és ahogy nekem sem, neki sem kenyere a mellébeszélés. Mondta, hogy általában nem szoktak ilyen nyíltak és őszinték lenni az anyukák, kell futnia pár kört mindig, mire kibökik a dolgokat.
Hehe, hát én hét éves kiképzésben részesültem Marinál, én tuti nem fogok ködösíteni.
Egyelőre én meséltem Ivánról, a problémák természetéről, ő csak általánosságban mondott dolgokat, mert még jobban meg kell ismernie Ivánt. Szerinte nem lesz itt gond, és én is ebben reménykedem. Pénteken viszem hozzá Ivánt is.
Teljes döbbenet mindenki részéről, senki sem tudja mi lehetett az oka, valami magánéleti probléma -vélik tudni egyesek.
Elég szomorúak vagyunk, mert Iván kedvenc óvónénije volt...
És ha már Ivánról van szó, egy másik nagy meglepetés ért pénteken, de ez legalább kellemes.
Felhívtak a pszihológustól (na nem a nevtanból, hanem magán úton jártak közben az érdekemben), hogy lemondtak egy időpontot, tudnék-e menni. Hát hogy ne tudnék?! Lóra kaptam és irány Veres.
Az egyből kiderült, hogy remekül fogunk együtt dolgozni Katica nénivel. Ő egy idősebb nő, és ahogy nekem sem, neki sem kenyere a mellébeszélés. Mondta, hogy általában nem szoktak ilyen nyíltak és őszinték lenni az anyukák, kell futnia pár kört mindig, mire kibökik a dolgokat.
Hehe, hát én hét éves kiképzésben részesültem Marinál, én tuti nem fogok ködösíteni.
Egyelőre én meséltem Ivánról, a problémák természetéről, ő csak általánosságban mondott dolgokat, mert még jobban meg kell ismernie Ivánt. Szerinte nem lesz itt gond, és én is ebben reménykedem. Pénteken viszem hozzá Ivánt is.
A Mikulás zsákja jelentősen könnyebb lett, miután nálunk lepakolt. Hiába no, öt gyerek már nagyüzem, nem is fértünk el az ablakban, az asztal végén kapott helyet a csizmakiállítás...
A könyvek nagy sikert arattak, Berg Judit tündéres könyve(Emma), Imbusz mester (Iván), Elfújta a szél (Zsófi), és egy Nemere könyv, gyerekkorom nagy kedvence, a Kupolaváros titka és a Műkincsrablók a kisbolygón (Dani)...
2009/12/03
Autós ügyek
Veszélyes dolgok ezek a kényelmi funkciók, könnyen hozzászokik az ember. A scenic magától felkapcsolja a fényszórót sötétedéskor, és elektromos kézifékje van, ha leállítom a motort, automatikusan behúzza.
Így történhetett meg az, hogy este Jura kocsijával (visszakapta az outlandert) indultam babátlanra, és olyan furcsán nem láttam a kertben. Jahogy be kéne kapcsolni a vellanyt?
Az részletkérdés, hogy ugyanolyan szarul kapta vissza egy hónap szerelgetés után, eltűnik a motor teljesítménye, hiába nyomja az ember padlóig a gázpedált, a kocsi csak lassul. Még a bringások is simán legyorsulnak, ami azért valljuk be, elég gáz, alig vártam, hogy hazaérjek...
Veresen megálltam pénzt felvenni. Szépen leparkoltam, más kocsi sehol egy darab sem, éjjel egykor nem csoda. Felkocogtam a lépcsőn, felvettem a pénzt, és már lefelé jöttem, mikor egy hatalmas tartálykocsi húzott el az outlander mellett.
A huzattól a kocsi szépen elkezdett gurulni, ugyanis én elfelejtettem behúzni a kéziféket, és sebességben sem hagytam.
Isteni szerencse, hogy tényleg nem volt közel s távol senki, mert simán nekicsattant volna bárminek. Jó pár métert gurult már, mire bevetődtem az ülésre, és behúztam a kéziféket.
Szóval úgy tűnik visszakapjuk végre megint a patrolt, ami egyébként megér egy külön posztot, hiszen az már nem is kocsi, hanem egy életérzés...
Veszélyes dolgok ezek a kényelmi funkciók, könnyen hozzászokik az ember. A scenic magától felkapcsolja a fényszórót sötétedéskor, és elektromos kézifékje van, ha leállítom a motort, automatikusan behúzza.
Így történhetett meg az, hogy este Jura kocsijával (visszakapta az outlandert) indultam babátlanra, és olyan furcsán nem láttam a kertben. Jahogy be kéne kapcsolni a vellanyt?
Az részletkérdés, hogy ugyanolyan szarul kapta vissza egy hónap szerelgetés után, eltűnik a motor teljesítménye, hiába nyomja az ember padlóig a gázpedált, a kocsi csak lassul. Még a bringások is simán legyorsulnak, ami azért valljuk be, elég gáz, alig vártam, hogy hazaérjek...
Veresen megálltam pénzt felvenni. Szépen leparkoltam, más kocsi sehol egy darab sem, éjjel egykor nem csoda. Felkocogtam a lépcsőn, felvettem a pénzt, és már lefelé jöttem, mikor egy hatalmas tartálykocsi húzott el az outlander mellett.
A huzattól a kocsi szépen elkezdett gurulni, ugyanis én elfelejtettem behúzni a kéziféket, és sebességben sem hagytam.
Isteni szerencse, hogy tényleg nem volt közel s távol senki, mert simán nekicsattant volna bárminek. Jó pár métert gurult már, mire bevetődtem az ülésre, és behúztam a kéziféket.
Szóval úgy tűnik visszakapjuk végre megint a patrolt, ami egyébként megér egy külön posztot, hiszen az már nem is kocsi, hanem egy életérzés...
2009/12/01
Nem nagyon tudok mit írni, peregnek a napok szépen sorban.
Közeledik a karácsony, de valahogy nincs karácsonyi hangulat, szinte mindenki ezt mondja, akivel beszélek. Az is igaz, hogy nem nagyon járok bevásárlóközpontokban és hipermarketekben, szóval nincs ami rámöntse a white christmas-t, meg a girlandokat.
Ennek én csak előnyét látom, még nem tört rám a szokásos karácsony undoritisz, talán csak némi múló rosszkedv. Ilyen még nem volt, hogy már december van, és én még mindig nem azon gondolkodom, hogy hova ássam el magam vinnyogva tavaszig.
Csak javul a helyzet szép lassan...
Közeledik a karácsony, de valahogy nincs karácsonyi hangulat, szinte mindenki ezt mondja, akivel beszélek. Az is igaz, hogy nem nagyon járok bevásárlóközpontokban és hipermarketekben, szóval nincs ami rámöntse a white christmas-t, meg a girlandokat.
Ennek én csak előnyét látom, még nem tört rám a szokásos karácsony undoritisz, talán csak némi múló rosszkedv. Ilyen még nem volt, hogy már december van, és én még mindig nem azon gondolkodom, hogy hova ássam el magam vinnyogva tavaszig.
Csak javul a helyzet szép lassan...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)