Kicsi zsenikém

Járunk pszihológushoz a nevtanba továbbra is. Katica néni játékból felmérte a képességeit, és kiderült, hogy évekkel előrébb jár, mint a kora. Megcsinálta az iskolaérettségi feladatsort is (ő kérte, mert nem akar soha lemaradni Emma mögött), és az jobb lett, mint Emmáé. Pedig Emma is jó képességű gyerek.

Megcsinált valami IQ tesztet is. Szintén ő ragaszkodott hozzá, mert meglátta az irodában a dossziét. Kiderült, hogy nyolc éves mércével mérve is 130 felett van az IQ-ja, az ő korosztályának a táblázata nem mér olyan magasan, amilyen pontszáma neki lett.

Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Egyrészt nagyon büszke vagyok rá, és azért sejthető volt ez mindig is, nem véletlenül hívják őt az óvónénik is szórakozott professzornak.

Másrészről amekkora ajándék ez, akkora teher is - neki.

Katica néni azt tanácsolta, hogy ne versenyeztessük. Emmával főleg ne, de más gyerekekkel se nagyon, mert mindig mindenkinél jobb lesz. Az pedig erőteljesen személyiségromboló hatású.

Egyfelől nagyon nehéz természete van, mert olyan szintű kíváncsiság él benne a világ iránt, amit nagyon nehéz folyamatosan kielégíteni, és ez türelmetlenné teszi őt is, meg minket is.

Másfelől pedig végtelenül kedves és elbűvölő személyiség.

A számítógépekhez kizárólag azért nem ért még jobban mint mi, mert nem tud olvasni. Gondolom jövőre megtanul Emmával olvasni, és akkor jaj nekünk.

Így is használja a google-t online játékok keresésére, simán letölt és telepít (egyébként remek) játékokat. De a legmegdöbbentőbb az volt, hogy az egyik játékkal, amivel nem boldogult, kikutatta a neten a walkthrough-ját, és megfelelően használta is... Öt éves múlt...

Remélem Katica néni picit téved, és azért annyira nem zseni a gyerek. Csak olyan átlagos kis zsenike...