Emma 10 nap után ma ment volna először oviba. Reggel kötőhártyagyulladással ébredt.
Keddig megint nem mehet.
Itt az ideje, hogy komolyan vegyem a dolgot. Beszéltem Beával (akivel nyáron gekkózott), szerinte ez mostanra tökéletessé vált ovikerülési mód (természetesen tudatalatti). Felajánlotta, hogy vigyem el hozzá Emmát, megpróbálja szituációs játékban "kijátszatni" belőle, hogy mi is ezzel a helyzet. Ha pár alkalom után nincs javulás, akkor elviszem pszihológushoz.
Ez így nem folytatódhat. Nem égetheti be a betegséget problémamegoldási stratégiaként.
2006/11/30
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Húúú, ez de érdekes dolog. De érzed is, hogy nem fekszik neki az ovi? Konkrét problémát is felismersz?
Kicsit hitetlentamáskodom: lehet az, hogy könnyebben megbetegszik, ha ki akar bújni valami alól? Merthogy nem szimulál, hanem konkrét, kézzel fogható tünetei vannak.
Igen persze. A betegségek nagy része pszihoszomatikus mindenkinél. Természetesen nem tudatosan csinálja, pont ezért nehéz helyzet ez...
Megjegyzés küldése