Nekem nem volt gyerekkoromban sosem hosszas rákészülés az ünnepekre. Lehet hogy ez akkoriban nem is volt divat. Jött az ünnep, főztek, kajáltak, ittak, oszt viszonlátás.
Nekem viszont nagyon tetszik az ünnepre való hosszas rákészülés. Mindenhonnan lesem az ötleteket.
Találtam egy könyvben egy remek dolgot. Gyerekeknek való Húsvéti készülődés. Egy cserepet le kell festeni, és búzát vetni bele, két héttel Húsvét előtt, és akkor az ünnepre szép kis búzafű nő ki, amibe lehet tojást rakni, szép asztaldísz.
Így hát megfestett Emma öt cserepet (klassz ikeás festékkel), és tegnap elvetettük a búzát. Nagyon ügyesen kertészkedett. (Én összetörtem egy cserepet - ügyetlen anya.)
És amire nem is számítottam, az az, hogy ahogy meglocsotuk a füldet, átnedvesedett a cserép, és a száradástól kicsit kifakult színek újra fényesek, és világítóak lettek. Állati jól néz ki. Drukkolok hogy tényleg kinőjön, és akkor az nagyon klassz lesz.