Tegnap megvolt az első egyedüli utunk Milossal. Jó fiú volt, 4-re végzett a kajálással, tiszta pelusban, álmosan pislogott, mikor beraktam a hordozóba.
Részéről végigszunyálta az egész utat.
Nagy nehezen bekötöttem az ülésbe (bakker alig fér el az anyósülésen...), és az ovihoz érve használatba vettük az új hiperszuper babakocsi vázat. Tényleg egykezes!
Az oviban volt hű meg háá, meg deszép babaaa. Emma és Iván pedig büszkén mondta mindenkinek, hogy ez a baba csak az övék, és sütkéreztek a dicsőségben. No meg persze az is számított, hogy csak ők nyúlhattak hozzá...
Szépen hazajöttünk, és vidáman töltöttük az estét, amíg apa haza nem ért...