Nőnek, növögetnek.
Néhány éve ábrándozunk erről, hogy az milyen lesz, mikor egy hétvégén végre alhatunk, a gyerekek nem fognak bombaként az ágyunkba vágódni hajnali hatkor.
(Azért az is az igazsághoz tartozik, hogy elég jó alvók voltak mindig is, panaszra nem sok okunk volt eddig sem.)
Pár hete Emma felnőtt.
Reggel felkel, lemegy a földszintre, bekapcsolja a tévét (mindig a bebén, vagy a jimjam-en van), és csinál magának reggelit (csokigolyót tejjel). Iván néha csatlakozik hozzá, kap reggelit Emmától, vagy csinál magának.
Na mi ebbe az istenkirály helyzetbe szültünk bele egy újabb gyereket...
Még szerencse, hogy Milos továbbra is imádnivaló, jó természetű gyerek, öröm vele az élet.
Azért így nagyon könnyű háromgyerekesnek lenni...