Filmklub

Sokat járok moziba. Ahhoz képest meg főleg, hogy erre viszonylag kevés időm van. Mégis, szeretek moziba járni, akár egyedül is.
Rengeteg filmet láttam az elmúlt pár hónapban, említésre méltót nem sokat. Persze láttam a Twillight befejező részét, tényleg nagyon jól sikerült, nagyjából ennyi.

Amiről azonban írni szeretnék, az az a film, amit már az első bemutatója óta nagyon várok. Komoly elvárásaim voltak vele kapcsolatban, de állíthatom, beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, sőt, messze felülmúlta. Ez a Felhőatlasz.
Amerikában állítólag nagyot bukott, nem is csodálom, iszonyat bonyolult, pár percenként ugrál az időben négy vagy öt síkon, amik vagy egymásba érnek, vagy nem, de végső soron mindegyik kapcsolódik az összeshez. Több, mint 2,5 óra, de ezalatt tátott szájjal néz az ember, én még a nachos-omat is félreraktam pár perc után, annyira lenyűgözött.
Ha tehetitek, nézzétek meg, és lehetőleg moziban.