2012/09/06

Évnyitó és autizmus

Ha csak egy képet tehetnék fel arról, mi az autizmus, ezt a képet választanám. Cseppben a tenger, annyira visszaadja az egész lényegét. Így élnek ők közöttünk.

Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , ,

7 megjegyzés:

Ági írta...

Kis drága! Egyem meg, milyen komolyan ül ott.
Most valahogy nagyon szívesen megölelném a kisfiadat... (igen, így ismeretlenül is, mert annyira szeretnivaló)

2012. 09. 06. 19:36
egy anya írta...

Ez a fotó!Csak ámulok, mennyire sokat mondó. Holnap mutatok neked én is egyet. :)

Ági, ha nem akarod kikergetni a világból is Ivánt, akkor inkább ne ölelgesd! :)
Bocsibocsi, de ezt nem bírtam megállni szó nélkül. :)

2012. 09. 06. 21:24
presh írta...

Igen, szegényt mindenki ölelgeti, meg simogatja, mert tényleg olyan ölelnivaló :)
már kezdi megszokni szegény, de persze nem szereti.
Egyébként ebből a szempontból ő nem annyira háklis, akit beenged, ahhoz szívesen simul oda. Én nagyon sokat ölelem, csókolom, de előtte mindig engedélyt kérek rá.

2012. 09. 07. 7:50
eagleszem írta...

Mintha a fiamat látnám. Van nekem is egy ilyen fotóm...

2012. 09. 07. 11:48
zsuzsi írta...

Nekem olyan videofelvetelem van, ahol az en gyerekem max feleben latszik, mert mire a felvetelt elinditottak, addigra o szepen kioldalgott a beallitasbol... Enekelt o is majdnem ugy mint a tobbi, csak nem latszik.
Hat ilyen.
Egy masik felvetelen meg az enekeles helyett a mellette allo kislany tenyleg csodaszep szoke varkocsat simogatta ket ujjal, meg a szaja is eltatodott, a kislany meg merev arccal enekelt tovabb, nem mert reagalni sem.
Most eppen futyul es latinul tanul egy konyvbol. Mert bejutott a matekolimpiara es valamivel meg akarta magat jutalmazni...
Hat igy vagyunk mi.

Szivfajditoan jo kep. De o nem latszik szomorunak, remeljuk kesobb sem fogja zavarni a massaga (az enyemet nem zavarja kulonosebben)

2012. 09. 07. 18:00
presh írta...

Ő egyáltalán nem szomorú, neki így komfortos. Most a padban is egyedül ül, úgy tűnik ez is beválik.
Iván kifejezetten büszke arra, hogy ő autista, sikerült valahogy úgy tálalni az egészet, hogy csak a jó dolgokat látja a helyzetében :)

2012. 09. 08. 9:24
Zsu írta...

Szia!

Nem tudom, hogy emlékszel-e rám, Zsu vagyok a februári babás fórumról! Sajnos Bencéről egy éve kiderült, hogy autista, így én is érintett vagyok a témában!
Nálunk érdekes, de teljesen fordítva van, Bebe nagyon szereti az érintést, a testkontaktus, most a korai fejlesztős oviba jár, és ott is teljesen el vannak tőle ájulva a gyógypedagógusok, hogy mennyire simulékony gyerek, állandóan simogatja, ölelgeti a kis társait, na persze a legtöbbjük nem szereti...

2012. 10. 12. 23:03

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)