Az Új Évben

Jura szerint furcsa, hogy végeláthatatlan posztok óta csak sírok, hogy autizmus így, autizmus úgy, aztán azt állítom az év utolsó posztjában, hogy minden milyen jó volt.
Szerintem a kettő nem mond ellent egymásnak. Valóban idén lett meg a diagnózisunk, de én ezt nem tartom negatív dolognak. Sőt. Bármilyen furcsa, minden nyavajgásom ellenére ezt inkább egy pozitív dolognak tartom. Hiszen Iván előtte sem volt kezelhetőbb, csak akkor még ott lebegett a fejem felett a szülői inkompetencia réme is. A diagnózis maga megnyugvás volt számomra, hogy nem én csesztem el valamit véglegesen.
Igen, nehéz, de ki van jelölve az út, amerre menni kell, még ha ez nem is pont az a madárfüttyös erdei séta, mint az ember remélné.
Ezért nem tartom rossz dolognak ezt az egészet, függetlenül attól, hogy nagyon nehéz...