Vannak olyan időszakok, amikor az átlagosnál is nehezebben sikerül megszerveznem a napjainkat. Ilyen ez, mikor egy hónapja bejelentkeztem az Én-könyv készítő foglalkozásra, majd kiderül, hogy senki sem ér rá vigyázni a gyerekekre. Jura "céges elvonuláson" (ennek már a neve is halálosan bosszantó), anyu a húga ezüstlakodalmán vidéken, Judit dolgozik, a lánya pedig korizik. Még szerencse, hogy van tarcsiban egy pót-beugrós-tartalék bébiszitterem is, aki szerintem megőszül mire hazaérek, de nem tudok mit tenni.
Délután pedig Mikulás ünnepség Edináéknál, éppen csak hazaesek, összerakom a gyerekeket, és spuri.
Legyen már karácsony, és múljon is el, de gyorsan...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
már megint kezded??? ennyi gyerek mellett sem változott meg a hozzáállásod a karácsonyhoz? amúgy én sem vagyok túl lelkes...
már megint??? Mit szólsz, micsoda haladás, hogy csak december közepén kezdek nyüglődni, pár éve már októberben rázott a hideg az egésztől... :-))
Megjegyzés küldése