2011/09/27
Emmácska szemüveges lesz
Egy ideje feltűnt, hogy hunyorog, ha messzire kell nézni, és már szóltak a suliban is, hogy érdemes lenne elvinni szemészetre. Mondtam, hogy már van is időpontunk. Teljesen ki volt készülve a gondolattól is, hogy szemüveges lesz, sokat sírdogált, hogy kinevetik a suliban. Ez az egy dolog, amit biztosan állíthattam neki, hogy nem így lesz. Még vizsgálat közben is eltörött a mécses, a doki néni nagyon jófej volt, kicsit félbehagyta a vizsgálatot, és hosszasan, nagyon kedvesen beszélgetett vele. Meggyőzte, hogy most nagy divat a szeműveg, és biztosan nagyon jól fog neki állni, ráadásul mindent látni fog.
Nagyon sokat voltunk ott, volt pupillatágítás is, hogy biztosan jó szemüveget kapjon. A végeredmény -2 és -1,75 lett, ami azért nem kevés.
Hazafelé mekiztünk is, és megígértem neki, hogy péneken kiveszem a suliból, hogy elmehessünk szemüveget választani. Most már nagy szemüveg- választási lázban ég, bár biztos lesznek még nehéz időszakok, de talán már kezd megnyugodni.
Iván szemét is megnézték, vele minden rendben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Mintha csak magamról olvasnék :) Én is olyan 8-9 éves lehettem, mikor szemüveges lettem, és én is kb. -2-vel kezdtem. Sokáig titkolgattam, hogy nem látok jól, nagyon nem akartam én sem szemüveget :)
Csúfolni sosem csúfoltak - viszont utáltam a szemüveget, tesin nem hordhattam, viszont nélküle alig láttam, zavart a keret, hogy mindig oda kellett rá figyelni... aztán olyan öt-hatodikos lehettem, mikor beszereztem egy keret nélküli darabot, amit úgy háromszor sikerült eltörnöm XD
Most már 5,5 éve kontaktlencsés vagyok, ami azért sokkal kényelmesebb :)
Emmánál teljes pálfordulás, imádja a szemüvegét. Ha végre meg lesz a képem, írok posztot is róla :-)
Megjegyzés küldése